Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Kovács Tamás: A szavak ereje - Az antiszemitizmus változatai a 20. század első felének magyar történelmében

Horthy ráadásul menesztette Sztójayt, s helyére 1944. augusztus 29-i hatállyal — vagyis hat nappal Románia sikeres kiugrása után —, egyik bizalmi emberét, Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnöknek. Nyílt titok volt, hogy az új kormány egyik feladata a háborúból való kilépés előkészítése lett, hiszen a Vörös Hadsereg előretörése megállíthatatlan volt.

Azonban a kiugrás nem sikerült, sőt német segítséggel Szálasi Ferenc került hatalomra. A Szálasi-kormányt - amely formálisan koalíciós volt - immár kizárólag szélsőjobboldali, németbarát politikusok alkották. A lemondatott Horthy végül maga is német „védőrizetbe” került, így november 4-től Szálasi már mint nemzetvezető irányította az uralma alatt álló országrészt. Szálasit és kormányát csak a tengelyhatalmak ismerték el, s a nemzetvezető egyik fő külpolitikai célkitűzése az volt, hogy legalább a semleges államok ismerjék el hatalmát. Ezért mutatott nagyfokú engedékenységet a svéd, spanyol, portugál, vatikáni véd- és ol- talomlevekkel kapcsolatban, illetve a Nemzetközi és a Svéd Vöröskereszt hasonló irataival kapcsolatban.

így amikor novemberben elhatározták, hogy gettót hoznak létre Budapesten, rögtön kettőt is kijelöltek. Az ún. nagy gettó a 8935/1944. sz. BM rendelettel jött létre, a VII. kerületben. A másik gettó, a nemzetközi vagy védett gettó volt, a mai XIII. kerületben. Ide a védpapírokkal rendelkezőket költöztették. Amikor azonban kiderült, hogy a semleges államok sem hajlandóak elismerni Szálasit, ezt a gettót felszámolták, lakóit átköltöztették a nagy gettóba (1945. január 5—6.). A gettóiét és az ostrom okozta szenvedéseket növelték a nyilas pártszolgálatosok atrocitásai, a rendszeres kivégzések, rablások. A Duna-parti kivégzések áldozatainak számát 3600 főre teszi a szakirodalom. A gettóban végül - becslések szerint - 60—70 000 ember élte túl a háborút.

Szálasiék — túl a kitartáson - munkaerővel is segítették a németeket. November elején 70 munkaszolgálatos századot adtak át a Bécset védő ún. „keleti fal” építésére. De nem csak munkaszolgálatosok dolgoztak a németeknek a „keleti fal” építésén. Ugyanis október 20-án elrendelték minden 16—60 év közötti zsidó férfinak, hogy „honvédelmi munkára” jelentkezzenek. Ok egy darabig Budapest környékén sáncokat ástak. Majd november 6-tól őket, valamint a csillagos házakból kihajtott további több ezer embert gyalogmenetben útnak indították a nyugati határra, ahol szintén átadták őket a németeknek („kölcsönzsidók”).59 1944. november 17-én a katolikus egyház és a semleges országok nyomására a kormány hat csoportra osztotta a zsidókat, köztük az ún. „kölcsönzsidókra” is. A rendelkezésben végül megtiltották, hogy nőket, öregeket, gyerekeket és betegeket munkára kölcsönadjanak. így — papíron - november 20-án beszüntették a nyugati gya59 Szita, 1989. 64-65.

27