Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Kovács Tamás: A szavak ereje - Az antiszemitizmus változatai a 20. század első felének magyar történelmében
Bethlen mindezek ellenére tudta, hogy módosítani kellett a numerus clausus törvényt, s hogy a magyar gazdaság működtetéséhez szükség van a hazai zsidó nagytőkésekre, bankárokra. így a miniszterelnök Bethlenből a reálpolitikus szólt, akkor is, amikor kifejtette, hogy nem szereti a „lármás antiszemitizmust”, s akkor is, amikor kijelentette, hogy „ütünk jobbra is, balra is”. Ugyanakkor az elképzelhetetlen lett volna, hogy egy zsidó származású személy az államigazgatásban vagy a politikában vezető szerepet töltsön be. Erre példa az 1927-ben létrejött felsőház alakuló ülésének története. Ebbe a grémiumba az egyes egyházak is küldhették képviselőket, s az ortodox zsidó hitközség Reich Koppel főrabbit delegálta. Azonban kiderült, hogy ő lett volna az alakuló ülés legidősebb résztvevője, vagyis ő lett volna az alakuló ülés levezető elnöke. Ezért megkérték az idős főrabbit, hogy aznapra jelentsen beteget. O ezt meg is tette.. ,34 Az antiszemita érzések és cselekmények a nagy gazdasági világválság alatt újból nagyobb számban, érezhető módon megjelentek. Ugyanakkor a kormányzat, illetve a helyi közösségek vezetői ekkor élesen elhatárolódtak az erőszakos tettektől. A ’30-as évek eleje az az időszak, amikor - pontosan a gazdasági válság hatására — szárba szökkennek, majd az évtized végére meg is erősödnek a szélső- jobboldali pártok és mozgalmak. Itt azonban érdemes megállnunk egy pillanatra és feltenni a kérdést, miben hasonlóak, illetve miben mások, mi újat hoztak a ’30- as évek szélsőjobboldali pártjai a ’20-as évek hasonló pártjaihoz, mozgalmaihoz képest? A ’20-as évek fajvédő pártja, amelynek hivatalosan Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt volt a neve, akárhogy is nézzük, de gondolatiságában és vezetői tekintetében szintén a szegedi Kass Szállóból indult. Az erős antiszemitizmus és éles antikommunizmus mellett antiliberális és olykor antikapitalista húrokat is pengettek. De sosem vonták kétségbe Horthy Miklós kormányzóságát. Maga a párt végül megszűnt létezni, s két prominense — Gömbös Gyula és Bajcsy-Zsilinszky Endre - is igencsak különböző politikai utat járt aztán be. A többi pártkezdemény — például az első, nevükben is vállaltan fasiszta pártok — be sem jutottak az akkori képviselőházba. S ne feledjük, amikor Gömbös miniszterelnök lett, akkor maga revideálta álláspontját a zsidóságról, megkülönbözetve a „jó” (világháborús résztvevő) és a „rossz” (kommunista, galíciai) zsidókat egymástól.35 Hogy ezt belső meggyőződésből vagy inkább a politikai praktikumtól vezérelve tette, nem tudjuk, legfeljebb sejthetjük. 34 MTI Bizalmas értesítések, 1927. február 1. http://mol.arcanum.hu/mti/opt/al00929 . htm?v=pdf&q=WRD %3D %28koppel %29 %20and %20DATE %3D1927.01.01— 1927.12.29_&kez=1927.01.01&zar=1927.12.29&a=list (Letöltés ideje: 2014. augusztus 20.) 33 Vö.: Gömbös, 1932. 41. (Újraközölve: Gömbös Gyula: Válogatott politikai beszédek és írások. Szerk. Vonyó József. Budapest, 2004.); Vonyó, 2014. 21
