Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Kovács Tamás: A szavak ereje - Az antiszemitizmus változatai a 20. század első felének magyar történelmében
A ’30-as évek szélsőjobboldali mozgalmai igen változatos képet mutatnak. Voltak, amelyek szimplán utánozni akarták vagy az olasz fasizmust vagy a német nácizmust. Ha még külsőségek szintjén ez sikerült is (fekete vagy barna ing, karlendítés) és át lehetett venni néhány célkitűzésüket, de ezek a mozgalmak már középtávon is sikertelenek voltak. Arról nem is beszélve, hogy a német fajelmélet minden pontját nehéz is lett volna Magyarországon népszerűvé tenni. Ugyanakkor azok a pártok és mozgalmak, amelyek valamilyen magyar specialitást vittek bele a programjukba, illetve a szociális kérdésekre tették a hangsúlyt, komoly sikereket tudtak elérni.36 Ebbe nemcsak a „zsidó nagytőkével” és a „zsidó bankokkal” szembeni fellépés fért bele, hanem olyan programpontok is, mint a földkérdés rendezése (vagyis földosztás), a minimálbér bevezetése vagy a társadalombiztosítási rendszer kiépítése.37 Mai napig kérdés, hogy a ’30-as években a hitleri Németország mennyire, mekkora összegekkel támogatta a magyar szélsőjobboldalt. Bár a korabeli rendőrség mindent megtett, hogy konkrét bizonyítékokat találjon a „guruló márkákra”, de nyomozásaikat nem koronázta siker.38 Ugyanakkor az is igaz, hogy tucatnyi párt közül kiválasztani azt, amelyiket érdemes komoly összeggel támogatni, nem egyszerű döntés. Sokkal inkább igaz azonban az, hogy a németek preferáltak bizonyos embereket, akiket igyekeztek mindenféle módon és módszerrel támogatni. Ne feledjük, hogy a ’30-as években a magyar gazdaság teljesen német függésbe került.39 A ’30-as évek közepétől kezdve, de különösen inkább annak utolsó éveiben a kormányzat is megértette, hogy a szociális problémákkal kezdeni kell valamit. Voltak ugyan kísérletek a földkérdés rendezésére (telepítési törvények), de ezek a kérdést messze nem oldották meg. Ezzel párhuzamosan egyre több és több „tudományos” munka látott napvilágot a zsidóság gazdasági térfoglalásáról, túlhatalmáról, illetve faji alacsonyabbrendűségéről.40 Sokak fejében végül összeállt egy megoldás: a jövedelmet és a vagyont át kell csoportosítani a zsidóktól a keresztény magyarokhoz, valamint a keresztény- keresztyény magyar középosztályt kell helyzetbe hozni.41 Lényegében ennek a gondolatmenetnek a logikája érvényesült az 1938 és 1944. március 19. közötti magyar zsidóellenes politikában. Darányi Kálmán miniszterelnök már a győri program bejelentésekor tartott beszédében kijelentette, hogy „zsidókérdés van”, 36 Vö.: Ránki, 1976. 613-630. 37 Gergely-Glatz-Pölöskei [szerk.], 2003. 268-273., 303-332. 38 Kovács, 2009. 39 Ránki, 1988. 301-343., különösen: 327-328. 40 Kovács, 2006. 52-55. 41 Vö.: Ungváry, 2013. 22