Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Kovács Tamás: A szavak ereje - Az antiszemitizmus változatai a 20. század első felének magyar történelmében
tisztában volt vele, hogy a jogszabály a zsidó hallgatókat akarta távol tartani a magyar felsőoktatástól. Ugyanis a 3. § a következőképpen fogalmaz: „Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.”29 A törvény hatását különösen a budapesti egyetemek érezték meg, a vidéki intézmények kevéssé vették szó szerint a törvényt. Ajánlókkal és némi tandíj fizetésével sok fenntartás áthidalható volt... így számos vidéki egyetemen sokáig magasan 5 % fölött volt a zsidó származású hallgatók aránya a ’20-as években, s csupán a ’30-as évek közepére állt be az az 3 %-os szint, amely akkorra már nem volt kötelező.. .30 Ugyanakkor sokakat valóban e törvény miatt nem vettek fel magyarországi egyetemre. Közülük a jobb módúak így külföldön voltak kénytelen tanulni, míg a szegényeknek le kellett mondaniuk a továbbtanulás lehetőségéről. Fontos megjegyezni, hogy a nemzetközi szervezetek, sőt, maga a Népszövetség az elfogadása pillanatától támadták a törvényt. A nemzetközi megítélés szerint ugyanis szemben állt a trianoni békeszerződésben garantált kisebbségvédelmi elvekkel.31 Az 1921-től miniszterelnöki posztot betöltő Bethlen István tisztában volt a numerus clausus törvény okozta hátrányokkal. 1925—26-ban merült fel először, hogy módosítsák a törvényt, de a korabeli magyar törvényhozás erről hallani sem akart. Erre még további két évet kellett várni, amikor a konszolidálódni látszó Magyarország törvényhozása el tudta fogadni az 1928. évi XIV. törvénycikket (a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920. évi XXV. törvénycikk módosításáról szólót).32 A társadalom azonban nem volt eny- nyire nyitott. A törvény módosításakor Budapesten és Debrecenben is sor került a különböző szélsőjobboldali ifjúsági szervezetek napokig tartó utcai randalírozá- sára. Az egyetemeken pedig az előadótermek előtt úgymond igazoltatták az oda belépőket, hogy zsidók-e. Ha valaki mégis bejutott, s ez kiderült, akkor még az előadótermekből is kivitték és összeverték diáktársukat.33 29 A törvény teljes szövegét lásd: http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=7440 (Letöltés ideje: 2014. augusztus 20.) 30 Ladányi, 2002. 66-83. 31 Kovács M., 2012. 179. 32 A törvény teljes szövegét lásd: http://l000ev.hu/index.php?a=3¶m=7733 (Letöltés ideje: 2014. augusztus 20.) 33 Kádár—Vági, é. n. 20
