Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Kovács Tamás: A szavak ereje - Az antiszemitizmus változatai a 20. század első felének magyar történelmében
nunk kell, hogy nemcsak a magas egyházi méltóságokat betöltők vallottak meggyőződésből antiszemita téziseket. A jezsuita Martinovich Sándor 1917-ben (!) A zsidókérdés címen publikált könyvet, amely a Vallás és műveltség könyvsorozat 8. köteteként látott napvilágot Pécsen. De látnunk kell, hogy a zsidókérdés más keresztény, pontosabban a keresztyény felekezetek vezetőit is megérintette. A majd a Horthy-korban is nagy befolyással bíró Raffay Sándor evangélikus püspök önéletrajzi feljegyzései egy, már az 1910- es évek végén is antiszemita lelkészt rajzolnak az olvasó elé, akinek „a zsidókérdés [...] nem vallási, hanem faji kérdés”.19 Jénában és Lipcsében Stöcker udvari lelkész szociális elgondolásait tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy „a szociális kérdések egyik legnehezebbje a zsidókérdés. [...] Az elvi antiszemitizmus ellen senkinek sem lehet kifogása. A faj kellemetlen.”20 Raffay a megoldást a bevándorlás teljes leállításában és az 1914 óta bevándoroltak kiutasításában találta meg - „a maradékot már megbírja a magyarság”.21 Amikor 1918 őszén a központi hatalmak vereségével befejeződött a háború, talán csak nagyon kevesen gondolták, hogy a magyar történelem egyik legtragikusabb és legellentmondásosabb másfél-két éve áll az immár függetlenné vált Magyarország előtt. Az utólag a „forradalmak korának” elnevezett időszakban számos olyan változás és esemény történt, amelyek szinte napjainkig meghatározzák a 20. századi magyar történelemről alkotott képünket. Az egyik ilyen volt az ún. Szent István-i Magyarország szétesése. Ugyan már 1918 késő tavaszán-kora nyarán eldőlt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiát, mint államalakulatot felszámolja az antant, és ennek keretében Magyarországot is feldarabolják. Az elvi megfontolások szerint ekkor még a nemzetiségi viszonyok figyelembevételével kellett volna a határokat meghúzni. Később, a trianoni béke- szerződésben megállapított határok sokkolták a korabeli magyar közvéleményt, s a bűnbak(ok) keresésének igénye erősebb volt az őszinte szembenézésnél. A bűnbakképzés és -keresés „eredményeképpen” csakhamar megszületett a magyar „Dolchstoß” (tőrdöfés) elmélet is. Ennek egyik része volt, hogy 1918 őszén antant csapatok nem álltak a Magyar Királyság területén. Csak a Belgrádban megkötött fegyverszüneti egyezmény (1918. november 13.) után foglalták el a szerb királyi csapatok az ország déli, s amúgy az antant által nekik ígért területet. Azonban az 1918-as események kapcsán megtörtént az, amire korábban nem volt példa. A régi, zárt kasztnak nevezhető politikai elit — amely jellemzően az 19 Raffay Sándor püspök önéletrajzi feljegyzései. Evangélikus Országos Levéltár, Budapest, 39. Idézi: Bihari, 2008. 20 Uo. 21 Uo. 17
