Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Soós Viktor Attila: Boldog Apor Vilmos, az üldözöttek megmentője

de se városainkat, se az ipartelepeinket, se a vasúti csomópontjainkat nem bombázták. Megjelenésük hírére felbúgtak a szirénák, a közönség azonban nem vonult le az óvóhelyekre.

Az 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállás után a helyzet radikálisan megváltozott.

Győrt, a fontos hadiipari központot és vasúti csomópontot, 1944. április 13- án érte az első, pusztításaiban a legborzasztóbb légitámadás. A város legnagyobb üzeme, a Magyar Vagon- és Gépgyár 80 %-os kárt szenvedett. 77 lakóház teljesen leégett. 564 ember az életét vesztette, 1132 megsebesült. A háború végéig a város lakosságának még 25 kisebb-nagyobb légitámadást kellett átszenvednie.14 Apor püspök minden támadás után megjelent a pusztulás színhelyén, hogy vigasztalja, bátorítsa, együttérzéséről biztosítsa a híveit. Ugyanezt tette akkor is, ha főpásztori látogatásai során valamelyik megtámadott vidéki plébánia területén tartózkodott.

A világháború utolsó három esztendejében azért tartózkodott gyakran a fővárosban, mert Zichy Gyula kalocsai érsek 1942. májusi elhunyta után a püspöki kar Apor Vilmost bízta meg a megkeresztelt zsidók szervezetének, a Magyar Szent Kereszt Egyesület védnöki feladataival, hosszas tájékozódás15 után elfogadta az egyesület elnöki posztját, amely döntést a Püspöki Kar az 1942. október 7-i ülésére hozta meg.16 Kötelességének érezte minden lehetőt elkövetni a német megszállás következtében kétségbeejtő helyzetbe került zsidók sorsának az enyhítésére. Gondoskodása nem korlátozódott a megkereszteltekre, hanem minden üldözöttre kiterjedt. Küzdelmével egyúttal a magyar nép jövőjét is akarta szolgálni. Attól félt, hogy a háború elvesztése után a csatlós kormány bűnrészességét és a magyar hivatalnokok, rendőrök-csendőrök részvételét az üldözésben és a deportálások kivitelezésében az egész magyar nép számlájára fogják írni. Apor az üldözött zsidók érdekében 1944 tavaszán az összes püspökök együttes állásfoglalását, és a pápa közbelépésének kieszközlését látta szükségesnek. 1944. április 12-én,17 20-án és 27-én Apor levelet írt Serédinek Esztergomba. 27-i levelében kérte a hercegprímást, hogy az egész magyar katolikusság nevében méltóságának és egyéniségének teljes súlyával lépjen közbe a megkereszteltek érdekében.18 Serédi félt, hogy a nyilvános fellépés megtorlást vonhatna maga után, így a titkos, bizalmas tárgyalásokat helyezte előtérbe.

Apor Vilmos már a német megszállás előtt is sokat járt a minisztériumokba,

14 Balássy, 1989. 133.

15 Győri Egyházmegyei Levéltár. Püspöki Levéltár. Egyházkorm. (GyEL PL Egyházkorm.) 650/1942.

16 A Püspöki Kar 1942. október 7-i ülésének jegyzőkönyve 14. pont. Közli: Gergely, 1984. 301., valamint Beke, 1992. 351.

17 GyEL PL Egyházkorm. 929/1944.

18 GyEL PL Egyházkorm. 164/1944.

IO4