Erdész Ádám: Békés megye története (Békéscsaba, 2010)
A "hosszú 19. század" – Az integráció kora
CT 'ID közigazgatás kulcspozícióiba, amely a reformkor utolsó évtizedétől irányította a vármegyét. A kiegyezés korábban nem látott ütemiá gazdasági fejlődést indított el országszerte, a kedvező folyamatokba Békés megye is jól beilleszkedett. Ha a korszak kezdő dátumára tekintünk, az ország centrumaihoz kevés szállal kötődő területet, archaikus gazdálkodási módszereket, a rendi viszonyokból éppen csak kibontakozó társadalmat és alacsony civilizációs szintet regisztrálhatunk. A korszak végén egy, az ország gazdasági, társadalmi vérkeringésébe szorosan beilleszkedett megyét láthatunk. A tőkés gazdálkodás erre az időszakra a maga teljességében kifejlődött, a társadalom erősen strukturálódott, a hétköznapi élet csaknem minden területét megérintő modernizáció zajlott, a civilizációs szint nagyot fejlődött, és nem utolsósorban felértékelődött a képzettségi tőke. Ebben a korszakban zajlott le a legnagyobb természetátalakító munka, az árvízmentesítés. A Körösök és a Berettyó völgyét gyökeresen átalakító folyószabályozás és védműépítés még az abszolutizmus idején indult el Bodoky Károly tervei alapján. 1895-re a Körös és a Berettyó szabályozása gyakorlatilag befejeződött. A munkák nagyságára utal néhány adat: a Kettős- és a Hármas- Köröst Békés és Csongrád megyében 49 átvágással 253 km-ről 91 km-re rövidítették. Békés megye területén 416 km hosszú védtöltést emeltek. Az árvízmentesítésnek C59fD
