Erdész Ádám: Békés megye története (Békéscsaba, 2010)

A "hosszú 19. század" – Az integráció kora

ŰT'D

Az abszolutizmus, a megtorlás időszaka következett el, a forradalom helyi vezetői közül többen börtönt szenvedtek, a megye lakói is súlyos terheket viseltek. Viszont a közvetlen bosszú elmúltával a gazdaságban, a társadalomban megindult folyamatok folytatódtak. A jobbágyfelszabadítást császári pátens erősítette meg, mintegy két évtizeden keresztül zajló tagosítás során rendeződtek a határok, kialakultak a paraszti birtokok. Ekkor kezdődött meg a telekkönyvezés, létrejött az ingatlan-nyilvántartás rendszere, elválasztották egymástól a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervezetét. Átfogó tervezés után nagyobb arányú árvízmentesítési munkálatok indultak el. 1858 őszén megnyílt az Arad-Budapest vasútvonal Szolnok és Arad közötti szakasza. A Gyomát, Mezőberényt, Békéscsabát érintő vonal tette lehetővé a Békésben termelt gabona távolabbi piacokra juttatását. Az 1853-ban kitört krími háború szabályos gabonakonjunktúrát okozott, amelyet a megye kisebb és nagyobb birtokosai is kihasználtak. A mezőgazdasági konjunktúra kedvező hatásait — legalább közvetve - a megye mind a 188 000 lakosa élvezte. A társadalmi élet az 1860-as rövid alkotmányos időszak alatt élénkült meg, a hirtelen megalakult egyletek többsége az abszolutista kormányzás visszaállítása után is megmaradt.

1867 után közvetlen utódaikkal együtt nagyobbrészt ugyanaz az elit tért vissza a helyi politika és a helyi