Erdész Ádám: Békés megye története (Békéscsaba, 2010)

A hódoltság kora

Jí hódoítság kora

A török előretörése, kiváltképp Temesvár és Lippa eleste cselekvésre késztette az udvart. Az eredetileg nem katonai céllal épített és nehezen védhető gyulai várat az uralkodó ismét saját kezébe vette. Korábbi tulajdonosa egy másik várat és jóvátételt kapott. A következő években az egymást váltó várkapitányok - anyagi gondok közepette — a munkát végző környékbeli lakosság ellenállását letörve kiépítették a vár hármas tagolású védelmi rendszerét. Noha Gyula ekkor a magyarországi végvári rendszer egyik legfontosabb pontja volt, az erősítést, a katonák zsoldját fedező pénz gyakran hiányzott. A vár védői olykor portyázással szerezték meg mindazt, amire szükségük volt. A gyulai vitézek hősies portyájáról szól a 16. századi magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása, a Szép ének a vitézekről.

A vár ostromának ideje 1566-ban jött el: a török birodalom által megszállt terület kiszélesítését célzó hadjáratnak két célpontja volt: Gyula és Szigetvár. Szigetvár ostromát maga az agg Szulejmán szultán vezette, Gyuláét unokaöccse, Pertaf pasa. Kerecsényi László kapitány különösen hosszú - kilenc heti - hősies védelem után adta fel a várat, miután a Fehér-Körös vizét elvezették a falak alól, s a nyári ostrom idején járvány tört ki. Eue35£>