Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Erdész Ádám: Ami a tarisznyába került – Márki Sándor indulása
ismerős és rokon birtokos családok tagjai, de Biharban kortesúton járó miniszter is tiszteletét tette a Márki-házban. A fiúk is rendszeresen hozták barátaikat, az ő kapcsolatrendszerük tovább szélesítette a család nagy ismeretségi körét. Az eleven, természetes módon folyamatosan ápolt kapcsolati háló éppen olyan tőkéje volt a családnak, mint a vagyon és a képzettség. A család társadalmi presztízsének emelkedését a gyerekek házasságai jelzik a legpontosabban. Naplók, levelezések ismeretében meglehetős biztonsággal kijelenthetjük, hogy a családban a házasságot nem rendelték alá a társadalmi emelkedés követelményének — viharos szerelmek történeteit is őrzik a források —,22 ugyanakkor nem véletlen, hogy a fiatalabb fiúk társadalmi értelemben felfelé házasodtak. Az idősebb fiúk a maguk társadalmi állásának megfelelő családokból nősültek, a házasságok révén birtokos famíliák, értelmiségi—tisztviselői családok kerültek be a már amúgy is népes rokonságba. A két lány ugyancsak a maguk társadalmi rétegéből házasodott: mindketten uradalmi tisztekhez mentek férjhez. Volt időszak, amikor a Márki Jánosnak közvetlenül alárendelt tisztikar nagyobbrészt fiaiból és vejeiből került ki. Az 1850-es években született négy fiú közül kettő a békési vármegyei elit egyik meghatározó családjából választott feleséget. Márki Lajos viszonylag fiatalon kapta meg Békés vármegye főjegyzői tisztét, János öccse a jogi doktorátus megszerzése után ügyvéd, majd Gyulán közjegyző lett. Mindketten a Békés vármegyében nagy tekintélyű Terényi családból nősültek. Ez a kiterjedt família a 19. században kiformálódott vármegyei elit legszűkebb körébe tartozott. A Hont megyéből származó, eredetileg Stummer nevet viselő család egyik ága — több Felvidékről érkezett nemes családhoz hasonlóan — a 18. században települt Békésbe, ahol vármegyei tisztségeket viseltek. A család egyik tehetséges tagja, a nevét Terényire magyarosító Lajos 1849-ben 24 évesen a megye másodalispánja lett.23 A vármegyei elit néhány másik kiemelkedő családjával többszörösen összeházasodott Terényiek a 19. század második felében meghatározó szerepet játszottak Békés megyében. Márki Lajos és Márki János az 1849-ben alispán, később országgyűlési képviselő Terényi Lajos leányait vették feleségül. A két Márki fiú e házasságokkal a megyei apparátust irányító elitbe emelkedett. Lajos súlyos betegség után fiatalon, gyermektelenül halt meg, az ő pályája korai halála miatt nem futhatott ki. A helyi társadalmi hierarchiát tekintve legmesszebb Márki János jutott, az ő és Terényi Ágnes egyik fia, Barna 1930-ban Békés megye alispánja lett, és e tisztet viselte 1944-ig. A Márki fivérek közül ugyancsak János volt az, aki nemességet kapott.24 A Márki-házban uralkodó szellemiséget meghatározta néhány alapvető tényező, e tényezők a Márki-gyerekek számára felnőtt korukban is szellemi orientációs 22 Márki Sándor házasságára nézve I. Héjja-Erdész, 2010. 197-211. 23 Héjjá, 2002. 199-202. Terényi Lajos testvére ugyancsak magyarosította a Stummer nevet, ő a család másik előnevét, az Ipolyit választotta, és Ipolyi Arnold néven tartja számon a magyar historiográfia. 24 Uo. 150-154. Márky [sic!] János 1913-ban nyert nemességet. 83
