Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Erdész Ádám: Ami a tarisznyába került – Márki Sándor indulása
mellett a meghalt bejegyzést olvashatjuk.9 Három testvér élettörténetét ismerjük, amiből arra következtethetünk, hogy hárman érték meg a felnőttkort. A tizedik gyerek, István 1822-ben született, ám a következő évben meghalt a családfő. A legidősebb életben lévő fiú, az 1812-ben született ifjabb János — Márki Sándor édesapja — 11 éves volt ekkor. A családban rejlő kvalitás és mentális erő a tragédia után mutatkozott meg igazán: a gyerekek nemcsak, hogy nem vesztették el társadalmi státusukat, hanem a fiúk az anyagi támasz eltűnése ellenére felemelkedtek. Az egyetlen felnőttkort megélt leány egy asztalosmesterhez ment férjhez, azaz ő társadalmi pozícióját megőrizte. A fiúk minden nehézség dacára tanultak: János gimnáziumot végzett, öccse József (született 1815-ben) a pesti egyetemen bölcseleti és jogi doktorátust szerzett. A tanulásban alapvetően a maguk erejére voltak utalva, a részletekről József esetében tudunk többet, „...atyját korán elvesztvén, ő már tíz éves korában saját keresményére lön utasítva, kisebb gyermekek tanításával és nevelésével foglalkozván egész deákkorán keresztül és még később is...” - olvashatjuk róla Szinnyei József életrajzi lexikonjában.10 Unokaöccse azt jegyezte fel róla, hogy „szigorú körülményei miatt egy évre meg kellett szakítani egyetemi tanulmányait”.11 Végül két karon is doktorátust szerzett: bölcseleti doktorátusának díját Horvát István állta, a jogi doktorátus megszerzését pedig egy, a jogi kartól elnyert ösztöndíj tette lehetővé.12 Hasonló utat járt be az idősebb fiú, János is, aki Kecskeméten kezdett tanulmányait Szabadkán, majd Gyöngyösön folytatta, és megszakítások után 1831- ben fejezte be a gimnáziumot. O is nevelősködött, majd ajánlották Pásztora, az Almásy-uradalomba. 1832-ben írnokként kezdte magasra ívelő gazdászi pályáját, három év múlva került át az ugyancsak az Almásy család kezében lévő sarkadi uradalomba. Itt már ispánként alkalmazták egészen 1846-ig, mikor is átkerült a közeli Kétegyházára kasznárnak. Márki karrierjének bizonyára hasznára vált, hogy 1841- ben elöljárója, a sarkadi tiszttartó egyik leányát, Zay Juliannát vette feleségül. Nem csak az Almásy-uradalmak gazdatiszti hierarchiájában való kedvezőbb előmeneteli lehetőségre kell gondolnunk. A házasság révén Márki János olyasmihez jutott, amit a maga erejéből minden szorgalma és rátermettsége ellenére sem tudott volna ilyen fiatalon megszerezni: tagja lett egy társadalmilag jól beágyazott, tekintélyes és erősen mobilis bihari családnak. Apósa, Zay István 1802 óta tisztként, 1816- tól sarkadi tiszttartóként szolgálta az Almásy-uradalmat. A szűkös, nagyobbrészt narratív források szerint patriarkális módon irányította a rábízott uradalom népét: a háza előtt káromkodó jobbágyot megpálcáztatta, ugyanakkor mintegy 500 jobbágy-, majd cselédgyereknek volt keresztapja. Felesége a maga házi készítésű szereivel gyógyította a község hozzá forduló lakosait.13 9 Ifj. Márki János egyik életrajza 12 testvért említ. Kodoi.ányi, 1889. 10 Szinnyei, 1902. 608-609. 11 La 8. jegyzetet! 12 Uo. 13 Márki, 1917. 8. 79
