Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Dusnoki-Draskovich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről
Jénában legföljebb csak látogatást tehetett!), utóbb a berlini egyetemre vétette fel magát, hol korának legkiválóbb tanárait hallgatta. Szintén említi közöttük a történész Droysent, valamint a neves nyelvészt, Franz Boppot, az indogermán nyelvészet megteremtőjét, de előfordulhat, hogy idősen visszatekintve már megcsalta emlékezete. Zsilinszky az egyetemi dokumentumok és teológiai tanulmányainak harmadévi jegyzetkötete szerint Halléban és Berlinben egyaránt főként teológiai, egyháztörténeti tárgyakat vett fel, amelyeket bölcsészeti kurzusokkal egészített ki, jegyzetei pedig csak e tárgyakból vannak, a történelem hiányzik.26 Zsilinszky „az egyetemi szünidők alatt nagy utazásokat tett Németország különféle vidékein, különösen ott, ahol Luther és reformokat követelő társai működtek. Természetesen nemcsak Luther, hanem Kálvin és Zwingli, Melanchton és más reformátorok működési helyeit és sírjait is meglátogatta.”2’ A látókört szélesítő utazásokat tanárként is folytatta, Németország mellett Svájcban, Franciaországban, Itáliában járt. Angliába azonban sajnálatára nem sikerült fiatalon eljutnia. 1908 nyarán látogatott el először oda, amikor egy gazdasági tanulmányúton vett részt, amelyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület rendezett.28 1861 őszétől Szarvason tanított, 1864-től már rendes tanárként. „Még be se fejeztem az utolsó félévet Berlinben, amikor atyám arról értesített, hogy a békési evangélikus] esperesség által fenntartott szarvasi főgimnázium tanárává lettem megválasztva.” [...] „Szakom: a magyar irodalom és a történelem volt. Amellett egy pár évig a vallást is én tanítottam a felsőbb osztályokban, és elnöke voltam a főgimnáziumi önképzőkörnek is.” (Másutt említi, hogy magyar irálytant, földrajzot és szépírást is tanított.) Tatay István gondos igazgatósága alatt annyira fellendült a főgimnázium, hogy fölötte az 1865—1866. tanévtől kezdve néhány évig egy teológiai tanfolyam vagy intézet is kifejlődött. Tatay vezetésével Zsilinszky (ő tanította a teológiai enciklopédiát, valamint a bevezetést az Ószövetség könyveibe) és Benka Gyula voltak a szaktanárok. A rajztanodában Lányi Gusztávval együtt vezette be az önként jelentkező diákokat a rajzművészet alapjaiba, 1864-től pedig könyvtárnok is volt.29 Benka Gyula szerint a 12—14 000 műből álló könyvtár rendezésére, kezelésére, átnézetes elhelyezésére vonatkozó nagy munkálatot mintaszerűen végezte. Zsilinszky e könyvek között töltötte megtakarított idejét, s művei írásánál sokat meríthetett belőlük. Hogy a magyar misézést a lassan magyarosodó szlovák egy26 EOL VIII. ZsM. 2. 2. cs. (1. d.) és 360. b. folio (18. d.). A dokumentumok szerint Halléban Iholuck, Müller, Erdmann és Haym, Berlinben Twesten (az egyetem rektora), Trendelenburg, Mullack, Piper és Schott óráit látogatta. Benka azt állítja (Adatok, a miket Én tudok Zs. Mihálynak életéről...), hogy Jénában Kuno Fischertől esztétikát, Tholucktól teológiát tanult. Az utóbbi azonban Halléban tanította. 27 L. a 2. jegyzetet! Följegyzései egy részében egyes szám 3. személyben ír magáról. Fennmaradtak úti jegyzetei és úti naplója 1861-ből, illetve 1864-ből. EOL VIII. ZsM. 2. 340., 341. és 342. cs. (18. d.), valamint egy Skizzenbuch (uo. 345.) a rajzaival, amelyben pl. Fichte, Hegel és Schleiermachcr síremlékét, valamint Tegelben Alexander von Humboldt emlékoszlopát is megörökítette. 28 L. a 2. jegyzetet! 1908. szeptember 28-án Ferenc Józsefnél tett tisztelgő látogatást. Az uralkodó kérdéseire felelve számolt be erről az utazásról. 29 L. a 2. jegyzetet! Benka, 1895. 112., 149-151.; Nádor, 1934; Zsilinszky, 1872. 118., 133., 136. 41
