Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Dusnoki-Draskovich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről
Kossuth Lajoshoz, és fiai számára két példányt is küldött a kötetből. Levelében fölidézi iskolás éveit: „...bevezettetvén az iskolába, s az ottani fenyegetésekből s Kossuth névnek gyakran hallott káromlásából kezdtem sejteni, hogy valami nagy változás történhetett a világon. Olvasgatni kezdtem oly dolgokat, melyek — mint bűn - tiltva valának; új világot láttam ott föllobogni, mely a fölmutatottal teljesen ellenkezett —, a Kossuth név előttem is nemzeti eszmévé vált...” Könyve azt bizonyítja, hogy a nép romlatlan, és nem jártak sikerrel azok, akiknek célja Kossuth nevének „a nép szívéből való kitépése és megbecstelenítése” volt. Kossuth hazatérését várja — amint írja — „azon újabb nemzedék is, mely eddig csak szellemi képedet hordja szívében, de mely eddigi mostoha viszonyok dacára is Hozzád ragaszkodik egyedül, mert Benned s a Te eszméidben látja a hon boldogulásának, függetlenségének és szabadságának egyedüli lehetőségét”.12 Nagyrabecsülését később is megőrizte „a haza atyja”, „a magyar nép legnagyobb jótevője” iránt. Itáliai utazásai során két ízben is meglátogatta. 1877-ben Haan Antal vendégeként járt Capri szigetén, Nápolyban, Pompejiben, Rómában és Firenzében, majd a Torinótól „20 percnyi vasúti járásnyira” lévő Baracconéban kereste fel Kossuthot, 1888-ban pedig második feleségével, Reök Ilonával Torinóban, a Via dei Mille 22. szám alatti házban.13 Kossuth eszméitől azonban ő is eltávolodott, hiszen mint politikus a kiegyezési rendszer híveként és fenntartása érdekében tevékenykedett. A kiegyezést mint az alkotmányosság visszaállítását értékelte az 1848. áprilisi törvények alapján. Ennek köszönhetően „új életpezsgés támadt hazánkban és természetesen megyénkben is. Nemzeti önálló haladás lett a jelszó”.14 1867 végén írott Kossuth-életrajzában azonban még megjegyezte, hogy Kossuth „nem örülhet még nemzetének és hazájának, mert nem láthatja a szabadság azon tiszta fényében, melyben ő akarta feltüntetni, mert az árulás ördöge által elvesztett alkotmány s független állami lét [...] nincs teljesen visszaállítva”.15 Egy 1869-ben mondott beszédében is utalt arra, hogy az előnyös változás dacára igen sok javítani és visszaszerezni való maradt: „a közös ügyek, a közös pénz- és hadügy intézményei mellett az ország állami függetlensége és önállása nem lett teljesen visszaállítva, és a belső jólét előmozdítására célzó reformok nincsenek még keresztülvíve. Ezen nagy hiányok pótlása tehát a legközelébb összeülendő országgyűlésnek maradt nehéz feladatául”.16 Zsilinszky pályája igazi karriertörténet a dualizmus korának Magyarországán. Az nem volt rendkívüli, hogy egy parasztgyerekből tanár és történész lett, de az már kivételesnek számított, hogy politikus, országgyűlési képviselő, főispán és végül államtitkár vált belőle. Zsilinszky 1838. május 1-jén született Békéscsabán, keresztszülei Áchim János 12 OSzK Kt. Fond 96. 96/8. Zsilinszky Mihály Kossuth Lajoshoz. 13 Zsilinszky, 1888—1889. Lásd még a 2. jegyzetet! 14 Zsilinszky, 1874-1875.2. 15 Zsilinszky, 1868/a. 5. 16 Zsilinszky, 1869. 3s
