Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Dusnoki-Draskovich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről
és hitvese, Judit voltak.17 Szüleire, családjára így emlékezett vissza: „Jó atyám, szintén Mihály, előkelő gazdaember volt, aki mint a békéscsabai evangélikus egyháznak több éven át gondnoka, majd mint a városnak ismételten megválasztott bírája, lelkiismeretességével és értelmességével jó nevet vívott ki magának polgártársai között. Édes jó anyám, Patay Ilona szerényen, visszavonultan élt gyermekeinek. Öcsémén, Endrén kívül három nővérem volt: Judit, Ilona és Mária.”18 (Endre szintén tanár és bölcsészdoktor lett. Egy ideig a Békésmegyei Közlöny kiadója és szerkesztője volt.19) Zsilinszky Mihályt szülei hatéves korában Wilim János néptanító ún. kastélyi iskolájába íratták be. Wilim fölfigyelt a szorgalmas fiú tehetségére. Hangsúlyozta a több nyelv tudásával járó előnyöket, nagy gondot fordított a rajzra és a szépírásra. A visszaemlékező Zsilinszky azt is megállapítja, hogy különösen megragadták tanítója bibliai, egyháztörténeti elbeszélései, amelyek után sosem maradt el a röviden összefoglalt tanulság: „Legyetek igazságosak, őszinték, erkölcsösek, jótékonyak, kitartók és akkor boldogulni fogtok.”20 Később a polgári iskolában Orosházán Chovan Zsigmond tanította. Tízéves korában atyja a szarvasi főgimnáziumba vitte, ahol Szemián Dénes, Molitórisz Adolf, Lukesch Flóris és Tatay István tanárok vezetése alatt kitűnő eredménnyel tette le az évi középiskolai vizsgákat. (Benka Domanovszky Endre és Delhányi Zsigmond szarvasi tanárokat is említi.) A rendes tantárgyak mellett rajztanulással és a gyengébb tanulótársak segítésével foglalkozott, az önképzőkört is vezette: „A tanév végén rendesen egy-egy diákünnepéllyel, zenével és felolvasásokkal búcsúztunk el a jó szarvasi tanár uraktól és az érdeklődő városi közönségtől.” A nyolc szarvasi év után Pest következett: „A jogi pálya mellett legnépszerűbb volt ekkor a papi pálya. Szegény jó apám is erre gondolt. Ekkor napirenden volt a két evangélikus egyháznak egymáshoz való közeledése és egyesülése. A budapesti evangélikus egyháznak magyar papja Székács József volt, egy orosházi iparosnak derék fia, aki az egyházi irodalom terén és különösen a pesti evangélikus papi minőségben kiváló nevet vívott ki magának. [...] A két budapesti protestáns egyház papjai, Török Pál és Székács József olyan jó viszonyban éltek egymással, hogy egymást felváltva kölcsönösen prédikáltak egyik a másikának szószékén is.”21 Zsilinszky tehát a Török Pál és Székács által 1855-ben alapított pesti egyesült Protestáns Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait 1858-tól, ahol bölcsészetet és teológiát hallgatott. Székács szívélyesen fogadta és pártfogolta őt. Zsilinszky 17 EOL Vili. ZsM 2. 360. a. folio (18. d.). Május 6-án keresztelték meg. 18 L. a 2. jegyzetet! Zsilinszky pályáját az ismert lexikonokon kívül röviden összefoglalja: Korniss, [1926]; Lukács, 1935. A családnév alapján Zsilinszky úgy vélte, hogy elődei Zsolnáról telepedtek Csabára, az 1720-as években már több Zsilinszky nevű személyről van adat (L. a 17. jegyzetet). 19 Szinnyei, 1914. 1938. 20 Zsilinszky, 1871/a. 12. 21 L. a 2. jegyzetet! Szarvasi és pesti iskolai bizonyítványaiból több megmaradt: EOL Vili. ZsM 2. 360. b. folio (18. d.). Iskolai füzetek, dolgozatok, pesti teológiai tanulmányairól készített jegyzetei is megtalálhatók: Uo. 1. és 2. stb. cs. (1. d.). Benka Gyula: Adatok, a miket Én tudok Zs. Mihálynak életéről... 39
