Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Katona Csaba: "A templomba járó öregeket faggattam […] a régi Csabáról." Haan Lajos mint ember és történész
rendelt meg belőle azzal a céllal, hogy a községi iskolák között szétossza azokat. „Dicséretes intézkedés; vajon fog-e hasonlót követni Ung vármegye, Horváth János által írt saját monográfiáját illetőleg?! Ez utóbbinak megjelenése ekképp legjobban biztosíttatnék.”67 — sóhajtott fel a Századok tárcaírója a hír hallatán. Haan egyébiránt arról is gondoskodott, hogy a mű egy példányát az MTT számára is eljuttassa.68 Itt érdemes megjegyezni, hogy a vármegye megrendelése nem csekély jelentőséggel bírt, mert a történettudomány anyagi háttere akkor sem volt éppen szilárd, miként azt a Századok egy másik híradása is igazolja: „Haan és Zsilinszky társulatunk választmányi tagjai előfizetési felhívást bocsátottak ki a Békés-vármegyei okmánytár II. kötetére, mely eddigelé sehol nem publikált okmányokat tartalmaz.69 Már azért is, mert egy ilyen okmánytárnak összegyűjtése is sok anyagi áldozatot kíván, megérdemlik a szerkesztők, hogy a közönség részvéte lehetővé tegye nekik, hogy a kötetet anyagi kár nélkül bocsáthassák sajtó alá.”70 Végezetül Haan munkásságának még egy olyan epizódját említeném meg, amelyet a Századok kiemelkedően méltányolt. Ez pedig nem más, mint annak bizonyítása, hogy Albrecht Dürer családja Békés vármegyéből származott el Nürnbergbe. Haan így írt erről a kutatásáról: „... azt bizonyítottam, hogy azon Eytas nevű falu, melyet Dürer Albert mint családjának származási helyét említi, nem volt más, mint a Gyula városa tőszomszédjában fekvő Ajtós nevű, most puszta, hajdan pedig falu, melyet [...] a nemes ajtósi Ajtós család birtokolt, s hogy Dürer is ezen családnak volt ivadéka, s eszerint birtokos nemes, s midőn Nürnbergben letelepedett, családi nevét nem megváltoztatta, hanem Ajtósból szóról szóra Thürerre lefordította, miből később Dürer lett. [...] Ezen csekély munkám nagy szenzációt okozott, s mindenünnen jöttek hozzám üdvözlő levelek és táviratok.”71 A „nagy szenzáció” a Századok hasábjain jelent meg először, ezért a lap igyekezett is az MTT választmányi tagjának és felfedezésének kellő „reklámot” csinálni: „Haan Lajos, tisztelt tagtársunk, azon szép siker által buzdíttatva, mely Dürer vagy Thűrer, vagyis magyarán most már Ajtós Albert a világhírű művész családi nevének és származási helyének megfejtése körül tett nyomozásait (lásd és vesd össze a Századok 1872. novemberi72 és 1873. januári füzeteit73) koronázta, elhatározd, hogy e tárgyról bővebb értekezést írand,74 és azt a Gyula melletti Ajtós pusztának térrajzával és a reá vonatkozó XV. századi okmányok teljes szövegű közlésével külön füzetben adja ki, és pedig, minthogy Dürer iránt legkivált a németek érdeklődnek, a külföld tájékozása végett német nyelven is. Igen nyomós bizonyíték lenne 67 Tárcza. In: Sz., 4. (1870) 67. 68 Tárcza. In: Sz., 4. (1870) 186. 69 Megjelent: Haan-Zsilinszky, 1877. 70 Tárcza. In: Se., 11. (1877) 367. 71 Haan, 1971. 106-107. 72 Haan, 1872. 73 [Haan], 1873. 74 Ez a kötet meg is jelent: Haan, 1878. 30
