Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Katona Csaba: "A templomba járó öregeket faggattam […] a régi Csabáról." Haan Lajos mint ember és történész
helytörténetírónk, és társulatának választmányi tagja, Haan Lajos címzett művének második kötete, vagyis okmánytáras része is megjelent, s 309 lapon az 1067. évtől a jelen század elejéig kelt nevezetesebb okleveleket tartalmaz Békés vármegye történetére. Ezek közül a legtöbb - az egésznek legalább kétharmada — a gróf Károlyi nemzetség levéltárából van merítve, s itt jelenik meg először, tehát hazai Diplomatariumunkat gazdagítja. Szerző, egykor általunk figyelmessé tétetve a gróf Károlyiak archívumának az alföldi vármegyéket illetőleg nevezetes gazdagságára: gróf Károlyi György koronaőr őexcellenciája kegyes engedélyét kikérvén, huzamos ideig búvárkodott ottan; s íme ernyedetlen szorgalmának szép eredménye! Más okmányokat viszont a budai kamarai levéltár Anspachból hazakerült okmányaiból - melyeket hajdan Brandenburgi György gróf vitt ki volt Békésből külföldre —, ismét másokat, mint szorosan tárgyához tartozókat, már kiadott okmánytárakból összegyűjtve közöl; némelyeket viszont a gyulafehérvári káptalanból, családi és magánlevéltárakból, végre az 1717 óta valókat maga a hosszas pusztulás után romjaiból kiemelkedő Békés vármegye és ennek egyes községei levéltáraiból. Szóval Haan e méhszorgalommal egybegyűjtött okmánytárral művének becsét - bátran mondhatjuk — nemcsak jelentékenyen emelé, sőt megkétszerezte. A kötet, igen helyesen, latin címlappal és előszóval is bír, tekintettel a külföldi olvasókra, kik többnyire latin szövegű okmányokból álló régibb kori Diplomatariumainkat szintén érdekkel forgathatják. Óhajtjuk, hogy Haan Lajosnak — ki a dorpati64 tudós társaságnak tagja — jelen becses kiadványa ne csak a hon határain belől, de a művelődésünk iránt érdeklődni kezdő külföld történetkedvelői által is ismertessék.”65 Mindezen híradásokat követően Haannak az igazán rangos elismerést egy, a munkáját a Századok ban tárgyaló könyvismertetés jelentette. Ezt nem kisebb történész, mint Pesty Frigyes írta a fent emlegetett, Békés vármegye hajdana c., Pesten, 1870-ben megjelent munkáról. Érdemes hosszabban idézni Pesty méltató gondolatait is: „Ha a munka első kötete tanúságát adja annak, hogy Haan mindazon forrásokat, amelyek hozzáférhetők voltak, legnagyobb lelkiismerettel, hajlammal, kritikai összevetéssel feldolgozta, a második rész, mely a diplomatariumot foglalja magában, dús tartalma által meglep, és valóban méltányolnunk kell azt a szorgalmat, mellyel egy oly vármegye okmánytárát tudja összeállítani, mely saját maga tán a legkevesebb adatokat szolgáltatta tulajdon történetének megírására. [...] Bevégzem ismertetésemet azon kívánsággal, hogy azon két kötet, melyet Haan Lajos a 62 négyzet mértföldnyi kis Békés vármegyéről írt, mindenütt elismerésre találjon, mint a szerző hivatottságának tanújele, és mint becses szellemi termény, mellyel irodalmunkat gazdagítá.”66 Pesty dicsérő kritikáját követően arról tudósított a Századok, hogy Békés vármegye is elismerte Haan munkájának jelentőségét: a közgyűlés kétszáz példányt 64 Dorpat a mai Tartu, Észtország második legnagyobb városának régi neve. 65 Tárcza. In: Sz„ 4. (1870) 129-130. 66 Pesty, 1870. 478. 29
