Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Mann Miklós: A Magyar Történelmi Társulat 19. századi történetéből
A Századok szerzőgárdája azonnal bővült, hiszen olyan történészek, akik Thaly számára nem kívántak dolgozni, hamarosan megkeresték írásaikkal az új szerkesztőt. így többek között Salamon Ferenc professzor vagy Knauz Nándor nevét említhetjük, de az 1870-es évek második felében a szerzők között gyakran találkozhatunk a Történelmi Társulat vezetői mellett Szabó Károly, Wertheimer Ede, Beöthy Zsolt, Pesty Frigyes, Pauler Gyula, Thallóczy Lajos nevével is. A komoly összeköttetésekkel rendelkező Szilágyi megkezdte a Társulat anyagi erősítését — amelyet Thaly sajnos elhanyagolt —, új tagok léptek be, és Szilágyi kérésére Trefort Ágoston kultuszminiszter egy körlevélben a középiskolák, a jogakadémiák számára a Társulatba történő belépést ajánlotta. Szilágyi társadalmi összeköttetéseit a Társulat érdekében használta fel. Fliszen baráti körébe tartozott Tanárky Gedeon — Eötvös, majd Trefort államtitkára —, Arany János, Gyulai Pál, Szász Károly, Beöthy Zsolt, Salamon Ferenc. De közismert volt Treforttal való jó kapcsolata is. Ugyanakkor Szilágyi tagja volt az Akadémia Történelmi Bizottságának. Tulajdonképpen a tudósképzés, a tudományos munka szervezése, irányítása az 1870-es évek végén már teljesen Ipolyi és Szilágyi nemzedékének kezébe került, ők határozták meg a magyar történettudomány századvégi útját — s bár ők még többé-kevésbé autodidakták voltak, mégis vezetői lettek az első módszeresen kiképzett, rendszeres részletkutatásokra nevelt tudósgenerációnak. Szilágyi biztosított lehetőséget, támogatást egy sor fiatal, kezdő történetírónak. A fiatal, tehetséges történészek számára lehetővé tette, hogy a Századok számára dolgozzanak. így egymás után jelentek meg Thallóczy Lajos, Károlyi Árpád, Fejérpataky László, Marczali Fienrik, Szádeczky Lajos, Barabás Samu, Dézsi Lajos, Schönherr Gyula, Márki Sándor írásai. Az 1870-es években Zsilinszky Mihály, Tagányi Károly, Acsády Ignác, Ballagi Aladár, Pór Antal, Nagy Iván, Borovszky Samu, Angyal Dávid, Deák Farkas, Flunfalvy Pál, Csánki Dezső, Horváth Jenő és mások írásaival, nevével találkozhattak gyakran a lap olvasói. De Szilágyi összeköttetései, kapcsolatai tették lehetővé több történész külföldi tanul- mányútját, kutatási lehetőségeit. Az 1870-es években a Századoknak évente 10 füzete jelent meg. A füzetek egykét tanulmányt, pár könyvbírálatot tartalmaztak. A Tdrcza rovaton belül társulati hírek, irodalmi szemle található. A vándorgyűlésekről, társulati kirándulásokról általában az októberben megjelenő füzet számolt be. Ellentétben az előző szerkesztővel, Szilágyi nem szívesen fűzött megjegyzéseket a megjelent művekhez, esetleges tévedéseket viszont lapalji jegyzetben korrigált. A könyvismertetés rovat elsősorban frissességével tűnt ki, hiszen az abban az évben megjelent műveket mutatta be. Az első években a Századok ban közölt tanulmányok általában a magyar középkorral foglalkoztak, a témaválasztás a 18. századig terjedt; az újabb időszakkal egyetlen írás sem foglalkozott. Ez alól csak az emlékbeszédek jelentettek kivételt. De a történeti irodalom ismertetései között találhatunk 19. századdal foglalkozó írásokat is. 12
