Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)

Gyarmati György: 1848 és 1956 kapcsolata

Gyarmati György 1848 és 1956 kapcsolata Jelszavak, szimbólumok újrahasznosítása 1956 őszén sorra köszöntek vissza olyan jelszavak, szimbólumok, melyek - 1848/49 hagyatékaként - evidens részét képezték a magyar közgondolkodásban a kollektív kulturális örökségnek. Lényegüket tekintve a közismert 12 pont, a „Mit kíván a magyar nemzet?!" kérdései fogalmazódtak újra a korhoz, a változott helyzethez igazítva. A 48-as ifjak ténykedését felelevenítve 1956 októberében is a sajtó szabadságát kivívni vonultak a Rádióhoz. Évszázaddal korábban sikerrel járt Landerer nyomdájának „kézrátétellel" való lefoglalása, 56 októberének nyitányaként viszont kezdetben kudarcot vallott ez a kísérlet. A Szabad Kossuth Rádiót csak emberáldozatokat is követelő kemény fegyveres összetűzés árán lehetett - napok múltán - megteremteni. Hasonló okból - de már a szimbolikus sajtószabadítás kezdeti sikertelensége miatt ostromolták meg az egyeduralkodó párt központi orgánumaként funkcionáló Szabad Nép székházát is.

1 A politikai státusfoglyok szabadon bocsátásának kívánalma értelemszerűen bővült a gazdasági koncepciós perekben elítéltek rehabilitálásának követelésével. Hasonlóképpen rímelt a szovjet csapatok távozásának követelése a történelmi elődök szuverenitás-igényére, midőn a külföldi katonaság kivonását sürgették. (Ennek skandálható változatait jelentették a „Minden ország katonája menjen saját hazájába!", illetve az „Ez a haza magyar haza, minden orosz/ruszki menjen haza!" mondókák.) A forradalom nyitányaként rendre felharsant a Nemzeti dal, hogy a fiatal színművészek - Budapesten Sinkovits Imre, Miskolcon Nagy Attila, Debrecenben Görbe János, Szegeden Kaló Flórián, Kaposvárott Tbrdy Géza - előadását követve a több 1 Az épületről úgy távolították el részlegesen az újság nevét hirdető feliratot, hogy ,.a... Nép maradt a homlokzaton. (Szász Zoltán közlése.)