Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)

Gyarmati György: 1848 és 1956 kapcsolata

ezres gyülekezet kórusban skandálja a „rabok tovább nem leszünk" hitvallását. A Sztálin szobor nyakára hurkolt drótkötél, majd a monstrum ledöntése egyszerre jelentett tevőleges és szimbolikus politikai aktust, mintegy a Petőfi által megverselt radikalizmus reprízeként: „Akasszátok föl a királyokat!" (A nap aktualizált jelszavai szerint: „Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!", illetve „Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába, a Gerőt meg utána!") Az évszázaddal korábbi követelések és ötvenhatos parafrázisaik egymás mellé állításánál azonban óhatatlanul utalni kell a dokumentumok keletkezési körülményeinek különbözőségére is. A 48-as pontok a reformkor majd két évtizeden át érlelődő modernizációs törekvéseinek a végtermékei. 1848 tavaszán azoknak az országgyűlési és „társadalmi" vitáknak a letisztult esszenciáiként fogalmazódtak meg a legfontosabb tennivalók, amelyeket a nemzetet akkor politikai értelemben reprezentálok a megelőző évtizedben lefolytattak. 1956 októberében a követeléseket pontokba foglalók ilyen, programot érlelő, a hogyan tovább kérdéseit viták során tisztázó „Vormärz" időszakot aligha mondhattak magukénak. AZ SZKP XX. kongresszusa nyomán aktivizálódó Petőfi Kör ugyan ilyen funkciót is betöltött, de kezdetben még nagyon óvatos „pártszerű" keretekben működött, illetve adott helyt a szókimondásnak. Az ebben a tekintetben gátszakadást jelentő „partizántalálkozó" (június 18.), illetve a sajtóvita (június 27.) nyomán pedig a hónap végén az MDP Központi Vezetősége pártellenes megnyilvánulásoknak helyt adó fórumként bélyegezte meg a Petőfi Kört, mire az - a nyári vakáció szokásával élve - szüneteltette működését. A két és fél hónapos politikai szünet után szeptember 19-én újraindított rendezvénysorozat szervezői bizonyos korrekciókkal próbálták elejét venni annak, hogy a kör ellen a pártvezetés ismételten retorzióval élhessen. A napirendre tűzött témakörök megválasztásával megkísérelték „szakmai" irányba terelni az összejöveteleket, amit a bevezető referátumok megtartására felkért elő-