Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)
Erdész Ádám: A felejtés stációi - 1956 emlékezete
képet lehet adni a rendőrség és a karhatalmi szervek működéséről. A korabeli, belső használatra szánt dokumentumokban maguk a karhatalmi egységek parancsnokai olykor be is számoltak az általuk űzött gyakorlatról. A Békés megyében működő karhatalom tisztjei 1957 májusában papírra vetett összefoglaló jelentésükben a következőképpen fogalmaztak: „A tartalékosok ugyanis, ha a szükség úgy kívánta, egyeseket ki is lőttek a tüntetők közül, s a rejtegetett fegyverek, valamint a bujkáló ellenforradalmárok felkutatása közben bántalmazták is az elfogott ellenforradalmárokat." 16 A Békés megyei karhatalmisták decemberi rajtaütéseiket eleve úgy szervezték, hogy nagy erő látszatát keltve lövöldözés közepette csapjanak le. Az éjszakába nyúló lövöldözés, az emberek összeszedése, elvitele vagy „csak" egyszerű agyba főbe verése nyomán támadt félelem hosszú időre ott maradt minden .meglátogatott faluban. A társadalom többségét közvetlenül vagy áttételesen érintő terror csendet parancsolt. Még javában tartottak a megtorlások, amikor 1956 decemberében az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága megfogalmazta az úgynevezett „négy alapvető okot", amellyel az általuk ellenforradalomnak minősített eseménysor bekövetkezését magyarázták. A különböző szintű iskolákban - ha a 20. század történetének oktatásában egyáltalán eljutottak eddig a korszakig - ezt a négy „alapvető okot és meghatározó szándékot" kérték számon. Eszerint az interpretáció szerint az „ellenforradalom" kitörésének oka a marxizmus-leninizmus elvi alapjairól letérő RákosiGerő-klikk, a párt tekintélyét kifelé is romboló Nagy ImreLosonczy Géza-féle pártellenzék, „a Horthy-fasiszta és magyar kapitalista-földesúri ellenforradalom", valamint a nemzetközi imperializmus, amelynek Magyarországon „új háborús tűzfészek létrehozása volt a célja". Ez az értelmezési keret egészen 1990-ig érvényben maradt: ezt a sémát töltötték meg tartalommal az erre vállalkozó történészek, lektűr írók, filmesek. 16 Beszámoló a karhatalom Békés megyei működéséről. In: Erdmann i. m. 635.
