Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)

Erdmann Gyula: 1956 Békés megyében

fegyvert. Endrődön bezárták a kommunista pártirodát. Sarkadon rendőrök szedték össze a pártvezetők fegyvereit. Békéssámsonban elküldték a tanácselnököt, néhány kommunista hivatalnokkal együtt. Telekgerendáson a párttitkárt kitiltották a faluból. A csabai MAV-központban megszüntették a függetlenített párttitkári és személyzetis munkakört. Gyomán pártvezetőket helyeztek közbiztonsági őrizetbe, ezt tették Gyulán is, elsősorban az érintettek érdekében. Orosházán hasonlóan védőőrizetbe vették Dumitrás Mihály járási párttitkárt és társait, teljesen indokoltan, hiszen közszájon szállt a mondás: „Egy forintos kenyeret, Dumitrásnak kötelet!" Battonyán is kommunista vezetőket vettek őrizetbe, fegyvereiket elkobozták. Békésen a járási pártbizottság épületéből szállítottak el jelentős számú fegyvert. Megyeszerte letartóztattak ÁVHsokat, összesen mintegy 60 főt. A bánásmód még velük szemben is kifejezetten emberséges volt. Örizetük valóban saját biztonságukat szolgálta elsősorban. A Rákosi-korszak helyi kompromittált párt- és tanácsi vezetőiből számos településen küldtek el néhány főt, de komolyabb inzultusra csak kevés példa akadt. A rendet és biztonságot településenként a nemzetőrségek is szolgálták. Településenként 20-50 főből álltak, volt ahol fegyverrel, másutt fegyver nélkül, rendőrökkel és katonákkal együttműködve dolgoztak. Ok hajtották végre sokszor a fegyverek összeszedését és az őrizetbe vételeket. A Kossuth Népe november 3-án közölte a Megyei Forradalmi Tanács felhívását, mely szerint bárki lehet nemzetőr, aki katonaviselt, s nem volt se nyilas, se rákosista. A nemzetőrök között többnyire akadt egy-két volt csendőr vagy volt katonatiszt, de korántsem a Horthy-korszak restaurálásának vágya miatt, amit a későbbi kádári hazug propagandagépezet állított, hanem azért, mert szükség volt a szakértelmükre. Békésben ember elleni bűntettet a forradalom alatt egyetlen volt csendőr vagy katonatiszt sem követett el. Október végén a HM rendeletére kezdték meg a városokban munkásőrségek, munkászászlóaljak szervezését. Ezek már komoly fegyverzetet is kaptak. Csabán a munkászászlóalj létszáma 300 lett, bázisuk az 1. sz. iskolában volt. A forradalmi vezetők józansá-