Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)
Erdmann Gyula: 1956 Békés megyében
kijelentette: nem kell az 1945 előtti világ, de a kommunista diktatúra sem. Úgy Nádházit, mint Nagy Lajost és Balogh Eleket a november 4-e után visszaszivárgó párt- és tanácsi vezetők elismeréssel illették a forradalom alatti korrekt és fegyelmezett vezető munkájukért. Ez sem mentette meg őket 1957-ben a börtöntől, hiszen a kádári bosszú nem ismert vétlen forradalmi vezetőt. A sarkadi Tanító Árpád 1945 előtt térképész tiszt volt. Ismert és megbecsült emberként választották a forradalmi bizottság élére. Okos szóval tartotta össze a lakosságot. Nagy része volt abban, hogy a cukorgyár nem állt le a nagy sztrájkok idején sem. Meggátolta a tsz-ek elhamarkodott széthordását, mondván: majd a nép dönt, de csak a vetés és a zárszámadás után. Két ÁVH-st, akik nem mertek az utcára menni, élelemmel látott el. Köszönet helyett egy évet kapott 1957-ben. Utolsó példánk: dr. Molnár Mihály. Csabán lett a forradalmi bizottság elnökhelyettese. Kiváló jogász, öt nyelven beszélt, 1948 előtt zalai főjegyző, majd kis földön gazdálkodott, miután a közigazgatásból kizárták, és apja vitézi telke miatt a kulákok sorsában is osztozott. O is a szelíd forradalom munkása, Nagy Imre híve. A decemberi nagy sztrájk idején híre ment, hogy a szovjet tankok beavatkoznak, ha heves tüntetések lesznek. Molnár csendesítette le a tüntetést, s leállította a sztrájkot is, látva a súlyos fenyegetettséget. 1957-ben egy évet kapott, igaz, felfüggesztve, ám egy éves előzetes letartóztatás után... Kanyarodjuk vissza a forradalom kezdetéhez. A Békés megyei előzmények között említendő Halászi János 1956. szeptember 5-i nyílt levele a Viharsarok Népéhen Csík Jánoshoz, az orosházi tanácselnökhöz, melyben azt agresszívnek, kiskirálynak minősítette. Ilyen írás korábban nem jelenhetett meg. Az október 7-i csabai értelmiségi találkozón Fekete Pál már ki merte mondani, hogy Rákosi az értelmiséget ellenszenvvel és mostohagyerekként kezelte. Felszólította a pártvezetőket, hogy ismerjék be súlyos hibáikat. Október 19-én Fekete Pál számolt be a Viharsarok Népében a Petőfi Kör budapesti, reformkommunista szellemű nevelési ankétjáról. Gyulaváriban Nagy Károly országgyűlési képviselő tartott
