Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)
Gyarmati György: 1848 és 1956 kapcsolata
madik fázisként jelentek meg - az október 23-i demonstrációra „beérve" - azok a határozatok, felhívások, amelyekben már a nagypolitika kérdései domináltak, s hozzájuk képest a diákjóléti követelések szerkezetileg is elkülönültek, háttérbe szorultak vagy el is maradtak. 4 A követelések tartalmi elemzése előtt még egy szociológiai, illetve szocializációs mozzanatra kell utalni. Az 1956 októberének szerveződési szintjeit elemző tanulmányok egyike - követve a forradalmak, polgárháborúk leírása esetében szokásos formulákat értelemszerűen különíti el a guvernamentális, tág értelemben használatos „kormányzati", hatalom közeli szerveződéseket, illetve az ún. bázisszintet. E tagolás szerint nem csupán Nagy Imre különböző összetételű kormányai, az MSZMP-be áttűnő MDP pártvezetése, az újjászerveződésüket meghirdető-megkezdő egykori koalíciós pártok tartoztak a guvernamentális szinthez, hanem a Nagy köré tömörülő, vele legalábbis szimpatizáló, a különböző értelmiségi szerveződésekben (Petőfi Kör, írószövetség, a felkelés nyomán alakult Értelmiségi Forradalmi Bizottság) szerepet játszó pártellenzék nevesebb vagy kevésbé ismert tagjai is. A bázisszinthez a munkahelyi szerveződésekből kinövő forradalmi bizottsáidőből való felhívása. L. SzabadIJjúság, 1956. október 23., Beck Tibor-Germuska Pál: Forradalom a Bölcsészkaron. Bp. 1997. 55-56. A pécsiek „Határozata" mely összesen 38 pontot tartalmazott - fejezetekre tagolva különítette el a politikai követeléseket, az oktatási és tanulmányi ügyeket, a különböző gazdasági, illetve szervezeti kérdéseket. Péter Károly: 1956 Baranyában. Pécs, 1997. 9395. 4 A menzakoszt minősége - bármilyen elkeseredést váltson is ki fogyasztás közben a hideg grízes tészta -, aligha tekinthető forradalmat gerjesztő tematikának. Inkább arról lehet szó, hogy korábban ezt sem lehetett fennhangon szóvá tenni. A szociális követelések, illetve a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezete (MEFESZ) létrehozásának kezdeményezése - tudva-tudatlanul - egyfajta tesztelése volt annak, hogy hol vannak a „falak", ameddig a fejek beverése nélkül el lehet menni. Miután ezen követelések megértő tudomásulvétellel találkoztak - 1. erre a szegedi, illetve a pécsi egyetem diákgyűlését -, elkezdődött annak keresése, most már politikai követeléseket is megfogalmazva (szovjet csapatok kivonása), hogy milyen mértékben tolódtak odébb a „falak".
