Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)
Gyarmati György: 1848 és 1956 kapcsolata
gok, a munkástanácsok, illetve a felkelő alakulatok soroltatnak. 5 Mindehhez képest az egyetemi szerveződések nemhogy „besorolásra", de még említésre sem kerülnek az idézett szervezeti tipizálás, strukturális számbavétel során. Mellőzésük oka éppen az lehet, hogy tisztán egyik szintbe sem illenek. Figyelembe véve, hogy az egyetemeken a hallgatók mellett fiatal oktatók is szerepet vállaltak az egyetemi mozgalmakban, az „értelmiségi státus" fentebbi kritériumát követve, valamint a DISZ vezetőségén keresztül működtethető kapcsolati tőkéjük alapján épp úgy sorolhatnók őket a guvernamentális szinthez, mint ahogy a bázishoz tartozás kívánalmai alapján - munkahelyi szerveződés, „helyi" forradalmi bizottságok -, az utóbbi csoportba is. Leginkább talán épp ez a köztes helyzet jellemezte őket. Tevékenységük alapján viszont a bázisszinthez közelebb állónak tekinthetők. A felsorolt értelmiségi szerveződések (Petőfi Kör, írószövetség stb.) még október 23án is az MDP Központi Vezetőségének sürgős összehívását tekintették ügydöntő fontosságúnak. Az ezen szervezetekben tevékenykedők „pártszerű viselkedése" - a megelőző évtized politikai szocializációját figyelembe véve - tulajdonképpen érthető. Az addig szokásban volt működési mechanizmus ismeretében azzal kalkuláltak, hogy amíg az MDP vezetésének meghatározó személyiségei nincsenek itthon, 6 aligha várható újabb érdemleges döntés, változás. A politikai követeléseket pontokba fogalmazó egyetemisták hozzájuk képest „szabadabban" koncentráltak arra, ami a bázisszinten élőket foglalkoztatta. Árnyaltabb megközelítésben úgy tűnik, hogy egy sajátos nem tervezett - munkamegosztás alakult ki a Petőfi Kör és az 5 Szabó Miklós: Hogyan látjuk ma 1956-ot? Eredeti megjelenés: Új Látóhatár, 1987. 4. sz. idézett hely: u. ő: Politikai kultúra Magyarországon, 1896-1986. Bp. 1989. 271-272. 6 Kádár János és Gerő Ernő szeptember-október fordulóját Kínában, illetve a Szovjetunióban töltötték. Onnét - Rajk temetését kivárva - október 7-én tértek vissza, majd egy hétre rá, október 15-én, Hegedűs András miniszterelnökkel együtt párt- és kormány delegáció élén utaztak Belgrádba, s október 23-án délelőtt érkeztek vissza Budapestre.
