Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - A vidéki műhelyek

kastélya Nógrádban a nemesi gazdálkodás valamennyi gondjánakbajának gyűjtőhelye volt, egy letűnő literátor-életmód színtere.

105 Kényszerűségből gazdálkodott szűkebb hazájában, Fejér vármegyében Vörösmarty Mihály, aki fiatal korában kerülte, hogy tiszttartó apja és fiútestvérei foglalkozását űzze.

104 Arany János nagykőrösi, Erdélyi János sárospataki professzorkodása mögé fölvázolhatok a felekezeti iskolákban állást vállalók hosszú sorának életés munkakörülményei.

105 A Gömörben, Keleméren, Hanván lelkészként szolgált Tompa Mihály megint más értelmiségi létformát képviselt.

106 Kétségtelen, hogy - introvertált személyiségük mellett - egyéb, kényszerítő tényezők is a vidéki élet felé irányították őket. Madách Imre ugyan egyetemi hallgatóként, 1837 és 1840 között jól érezte magát Pesten, itt és ekkor vált független egyéniséggé - ám mint a családfő nélkül maradt família legidősebb fiúgyermekének, a birtokkal és a vármegyei karrier lehetőségeivel kellett foglalkoznia. Tompa Mihály idegenkedését az is motiválta, hogy amikor irodalmi céljai érdekében a Pestre költözés gondolatával foglalkozott és a Tízek Társaságának tagja lett, 1846 tavaszán ideje nagy részét betegen, a Rókus-kórházban töltötte Nem maradtak kellemesebb emlékei a kiadókkal való tárgyalásairól sem. Arany János olyan pil105 Madách személyi okmánytárára 1. az I. fejezet 32. jegyzetét! Id. Balogh Károlynak, a költő unokaöccsének leírása Alsósztregova életéről: Gyermekkorom emlékei, s. a. r. Andor Csaba, Bp. 1996. (Madách Könyvtár,Uj folyam 6.) Apja feljegyzéseiből dolgozott ifj. Balogh Károly: Madách Imre otthona, Bp. é. n. [1924] 104 Boross Mihály i. m. II. 268-273. és Zsoldos (kiad.) i. m. IU5 A könyvtárnyi irodalomból alapműnek használtuk Benkó Imre könyvét: Arany János tanársága Nagy-Kőrösön, Nagykőrös 1897. Legújabban Tőrös László írt erről: Arany János Nagykőrösön, Nagykőrös 1978. Használtuk továbbá az AJÖM vonatkozó köteteit. Iüö

Tompának sem kritikai kiadása, sem korszerű életrajza nincsen, ezért elsősorban levelezéseinek kritikai jellegű kiadását (TMLev), ill. Porkoláb Tibor topográfiáját használtuk: Irodalmi emlékhelyek Abaújban, Borsodban, Gömörben és Zemplénben, Miskolc 1997. 115-132. Erdélyi Jánosnál hasonló a helyzet, így: ErdLev II.