Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)
II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - A vidéki műhelyek
lanatban szántáéi magát a fővárosba költözésre 1849 júniusában, amikor családja áthozatalára Szalontáról már nem volt alkalma. Vörösmarty és Erdélyi otthont, kialakított egzisztenciát, sikeres írói és közéleti pályát kényszerült feladni a szabadságharc bukásával. Mivel ezután nem tollúk után éltek, mindannyiuk központi kérdése maguk és családjuk megélhetése volt. (Ez alól csak a családot sohasem alapított Lévay József tekinthető kivételnek.) A Madách családnak ugyan mintegy 6000 holdas birtoka volt, ám az négy vármegyében (Nógrádban, Hontban, Pestben és Szabolcsban) feküdt, tagosításra várt; a korszerűbb gazdálkodást pedig a késve érkező kárpótlási összegek és az állandó készpénzhiány hátráltatta. 107 Ennek kölcsönökből és hitelekből pótlása, betáblázások, árverések és végrehajtások, a birtokügyekkel járó perek, a hivatalos ügyintézés, a gazdálkodás kötelezettségei vették igénybe Madách Imre hétköznapjainak zömét. A csöndes, egyhangú, kuriális élet mögött folyamatosan ott vibrált ez az állandósult feszültségforrás. „Halvány rezegéssel ég a mécs szobámban..." - jellemezte alkotói szokásait Madách Éjféli gondolatok c. versében. E részben helyzete nem különbözött gazdálkodó költőelődei, Berzsenyi Dániel vagy Kölcsey Ferenc udvarházi életmódjától. Olyannyira nem, hogy az évtizedben írt, utóbb tartalmi-hangulati ciklusokba osztott verseinek időrendjét az életmód, a külső biográfia alapján máig nem tudjuk pontosan meghatározni. Vörösmarty Mihály életének utolsó éveiben kényszergazdálkodó lett, miután csak akadémikusi fizetése és két, még a reformkorban ajándékul kapott jobbágytelek megváltási ára alkotta jövedelmét maga, felesége és három gyermeke fenntartására. Mivel anyagi lehetőségei nem adtak módot földvásárlásra, 1850 és 1853 között a Fejér megyei Baracskához tartozó Szentiván-pusztán, 1853 májusától haláláig pedig szülőfalujában, (Kápolnás-) Nyéken gazdálkodott bérelt földön. A lakhatást mindkét helyen voltaképpen 107 A Madách-birtokok helyzetét és értékét a családi osztályegyezség (Alsósztregova, 1850. júl. 14. és 16.) tartalmazza = ÚMID 51-59.
