Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - Társadalmi nyilvánosság és magánszféra

továbbá Deák Ferenc, Eötvös József, Tóth Lőrinc, Jókai Mór, a színész Egressy Gábor és mások. Ugyancsak Tomori állta annak az estélynek a költségeit, amelyet az operaprimadonna nagy tisztelője és albumszerkesztője, az anyagiakban viszont nem bővelkedő Sárosi Gyula lakásán Lonovicsné Hollósy Kornélia tiszteletére tartottak 1857. február 11-én. Itt három cigányzenekar játszott; az asztal közepén Vörösmartynak a szintén Tomori által támogatott Czélkuti-Züllich Rudolf készítette bronz mellszobra állt, hogy utaljon A vén cigány refrénjére. Itt szintén a művészetek jelesei voltak jelen: Jókaitól Egressyn át a művésznőt többször is megörökítő Barabás Miklósig.

94 Szerényebb élet zajlott a Szervita tér és a Kristóf tér sarkán állott kétemeletes Frivaldszky-házban, ahová a birtok és ingó vagyon nélküli Bérczy Károly nősült és lakott. Itt együtt volt múzeum és laboratórium (Frivaldszky Imre természettudós, akadémikus dolgozószobájában), valamint dolgozószoba és szerkesztőség is (a Bérczy szerkesztette Vadász- és Versenylapoké). Ennek megfelelően alakultak a látogatói körök is: Frivaldszkyt természettudósok keresték fel (köztük Xantus János, Balassa János, a polihisztor Brassai Sámuel), Bérczyt az írók. Megfordult itt a Pestre látogató Arany és Tompa éppúgy, mint a Csengery-Gyulai kör minden tagja (Kemény Zsigmond keresztapai minőségben is) vagy éppen a „földiek", a Nógrádból való Lisznyai Kálmán és Madách Imre. Főrangú vendégek a lap kapcsán érkeztek.

93 A színház nyilvánosságát nagymértékben befolyásolták a passzív ellenállás érzelmei. A Nemzeti Színházban az említett, az arisztokrata igények kielégítésére szolgáló nagyszámú vendégművész közül annak volt kimagasló sikere, aki tehetségéhez valami többletet tudott társítani. 1850-ben Anne La Grange fellépett a Hunyadi Lászlóban és külföldi koncertútjaira is magával vitte Szilágyi Erzsébet neki komponált bravúráriáját; 1853/54-ben a lengyel Luisa Lesniewskában nemcsak az elnyomott testvérnép küldöttét ünne94 Vadnai: Irodalmi emlékek, 28-29. 95 Balogh Károly: Bérczy Károly életéből. Pesti biedermeier családi kör az ötvenes, harvanas években, BpSz 1941. 261. k. 294-310.