Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)
II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - Társadalmi nyilvánosság és magánszféra
harc résztvevői voltak. A találkozások köre és alkalmai (családi ünnepek, évfordulók) kiterjedtek a hajdani vezérvármegye középnemesi családjaira is (a Patayakra Gombán, a Szilassyakra Pándon, a Kandókra Domonyban), akikkel a barátság szintén hagyományosnak, nemzedékekre visszanyúlóan tradicionálisnak számított. 90 A főrangú életmód mindazonáltal keveset változott: csak a telet és a tavaszt töltötték később is Pesten (saját palotájukban, vendégként vagy szállodában), a nyár lóversenyek látogatásával, fürdőélettel telt, amihez az évtized második felében már újra külföldi tartózkodások is társultak. Kitüntetésnek számított gr. Széchenyi István döblingi meglátogatása. Az 1850-es évek legnevezetesebb arisztokrata közössége a csákói vadászegylet volt, amely 1851 és 1860 között állt fenn. Kezdeményezője Békés forradalmi főispánja, br. Wenckheim Béla volt, aki 1850-ben térhetett haza amnesztiával önkéntes száműzetéséből. Gr. Batthyány László csákópusztai birtokát (Békés megyében) ez idő tájt Geiszt Gáspár bérelte, aki utóbb maga vált birtokossá, és ő foglalkoztatja majd gazdatisztként Petőfi Sándor öccsét, Istvánt. Csákópusztán egyemeletes vadászkastély épült, amely minden évben az október 15. és december 15. közé eső szezonban kb. 40-45 vendéget fogadhatott. Podmaniczky 41 nevet sorolt fel a vadásztársaság tagjaként. Köztük volt gr. Károlyi György (1841 és 1848 között békési főispán) két testvérével, szintén három Wenckheim, de itt is megtaláljuk a grófi családok tagjai közül az Andrássyakat, az Almássyakat, a Batthyányakat, a Festeticseket, a Keglevicheket, a Szapáryakat, a Zichyeket, a bárói famíliákból a Dőryeket, az Orczyakat, a Rudnyánszkyakat, a Prónayakat és említést érdemel a két Tisza-fivér, Kálmán és Lajos. A heti hatszori vadászatot minden este „közebéd" zárta, amelyet esti kártyázás, iszogatás, olvasás, beszélgetés követett. Biztonságuk érdekében politikai tartalmú pohárköszöntőt mondani és szerencsejátékot pénzben játszani tilos volt, négyszemközt vagy nagyobb társaságban is „conversálni" azonban szabad volt. 91 Podmaniczky 1855w Erről korábban írtunk: Pest vármegye irodalmi élete (í 790-1867), Bp. 2002. 18-24. és 167-230. q> Podmaniczky i. m. 43-64.