Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)
II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - Nemzeti közintézmények 1.: a Tudományos Akadémia
A tudományterületek és -ágak átrendeződése napirenden tartotta azokat az alapkérdéseket, amelyek voltaképpen Széchenyi híres, 1842. november 27-i beszéde óta napirenden voltak: 3 elszólás, pontatlan fogalmazás vagy koncepcionális elem volt-e, amikor a másodelnök nyelvi alapon és programmal szervezett filológiai társaságnak nevezte az Akadémiát? Válasznak tekinthető-e Teleki József megnevezése, amikor az 1843. évi nagygyűlésen és utána következetesen Magyar Tudományos Akadémiának nevezte a testületet, szemben a korábbi, az alapítást rögzítő tc.-ben szerepelt Tudós Társasággal? 4 Milyen legyen a természettudományok aránya és szerepe? Egyáltalán köthető-e nyelvi kritériumokhoz a tudományos tevékenység? A nyílt vitába torkolló véleménykülönbségek a Toldy Ferenc titkár által hovatovább egyedül, de igen markánsan képviselt irodalom közelmúltbeli és jövőbeli szerepvállalását is felvetették. Az Új Magyar Múzeum 1851. márciusi, 6. füzetében Toldy reformkori hévvel népszerűsítette az 1842-ben megindított Nemzeti Könyvtár folytatását, közölve annak tervét A nemzeti irodalom ismeretének viszonyáról a nemzeti élethez c. terjedelmes cikkében. Az áprilisi, 7. füzetben - minden bizonnyal ettől függetlenül — Szontagh Gusztáv, az „egyezményes filozófia" atyja Tudomány, magyar tudós c. írásában a „korlátot nem ismerő lelkesedés"-ben látta Magyarország romlásának okát. A fontolva haladók kigúnyolását, a reáliák elhanyagolását a művészetek, főleg az irodalom dominanciájára vezette vissza. A legutóbbi, 1975-ben megjelent akadémiatörténet (a vonatkozó fejezetet R. Várkonyi Ágnes írta) úgy vélte, hogy az eszmecserében a testület korszerűsítését kívánó természettudósok álltak szemben a mind konzervatívabbá váló, nemesi-romantikus szemléletű Toldyval. 5 Mint látjuk, az irodalom szerepének megítélésében az álláspontok így nem értelmezhetők. 5 A Széchenyi-beszéd: Gr. Széchenyi István beszédei, összegyűjt, és jegyzetekkel kísérte Zichy Antal, Bp. 1887. (Gróf Széchenyi István Munkái II.) 226262. 4 Az elnevezés kérdésére I. Toldy Ferenc: A magyar akadémia eddig s ezután, ÚMM 1859. 5. 395-401. 5 1. h. 33-94. A Szontagh-cikk: ÚMM 1850-1. 377-390.
