Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - Nemzeti közintézmények 1.: a Tudományos Akadémia

bői" és figyelemmel arra, hogy „ma holnap talán csak kormányi pártfogással fog fennállhatni" az Akadémia.

1 1850. január 16-án Teleki József elnöki körlevele minden tagot újbóli munkálkodásra szólított fel, hivatkozva az 1849. március 4-i birodalmi (ún. oktrojált) alkotmányra, amely a nemzetiségek és nyelvek egyenjogúságát deklarálta. Karl Geringer császári biztos azonban a társaság 1848/49. évi tevékenységének vizsgálatához kötötte a testületi munka engedélyezését. A tárgyalásokat az Akadémia részéről gr. Andrássy György, a négy alapító arisztokrata egyike vitte, akit az átvilágításra létrehozott ad hoc bizottság másodelnöknek is választott. Az 1850. március 24. és 28. közötti négy ülésen az írók közül Fáy András vett részt, mint az igazgatóság egyik delegáltja, valamint Toldy Ferenc titoknok, hivatalból. Az alkalmi testület „a forradalomban előkelőleg vagy munkás részt vett s bűnbe esett tagok elésorolására magát meghívatóttnak nem érzi", így a Geringer által engedélyezett 1850. június 10-i közgyűlés elfogadhatta ugyan az idézett jelentést, ám az Akadémia országos nyilvánosságát nem kapta vissza. Osztályüléseket és kisgyűléseket tarthattak ugyan, de nagygyűlést nem, tehát új tagokat sem vehettek fel. T. Erdélyi Ilona újabb kutatásainak köszönhetően

2 ma már tudjuk, hogy Geringer nem nyugodott bele a jelentésbe, hanem jellemzést kért az akadémikusok politikai magatartásáról a pesti hadbíróságtól. Az 1850. július 20. és augusztus 7. közötti vizsgálat két 1 Az alábbi eseménytörténet fő forrásai az Akadémiai Értesítő és az ÚMM évfolyamai, továbbá Toldy Ferenc titoknoki összeállítása: A Magyar Tudományos Akadémia munkálódásairól s pénztára mibenlétéről 1847-1858. jelentése az Igazgató Tanácsnak, Pest 1858. Az irodalomból főleg Angyal Dávid: A Magyar Tudományos Akadémia és az önkényuralom, BpSz 1903. 116. k. 133. és A Magyar Tudományos Akadémia másfélévszázada 1825-1975, főszerk. Pach Zsigmond Pál, szerk. Vörös Antal, Bp. 1975. A vonatkozó, Küzdelmek a Tudományos Akadémia önállóságáért 1849-1867 c. fejezetet R. Várkonyi Ágnes, a társadalomtudományok helyzetéről szólót Kosáry Domokos írta. 2 T. Erdélyi Ilona: Az Akadémia tagjainak „magatartása" 1848-49-ben, Magyar Tudomány 1979/5. 395-401.