Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

I. fejezet: ÍRÓK A BUKÁS UTÁN - Túlélési taktikák

A kortársak egyébként valamennyiüket, akikről nem volt tudomásuk, a kimenekültek között hitték. Szilágyi Sándor egy tekintélyes listát közölt a Törökországba emigráltakról: a valóban ott tartózkodó Csernátoni Cseh Lajos, a színész Egressy Gábor, a hadbíróként működött Remellay Gusztáv mellett a névsorban olvasható a más útvonalon menekült Jósika Miklós, valamint az itthon bujdosott Sárosi Gyula és Táncsics Mihály neve.

49 Noha Szilágyi óvatos volt és még kérdőjelesen sem szerepeltette, sokan hittek Petőfi megmenekülésében és ottlétében is. Az emigránsok sorában egyedi eset volt br. Eötvös Józsefé, aki 1848. szeptember 29-én, Lamberg meggyilkolásának másnapján, a forradalmi terrortól félve hagyta el Pest-Budát Trefort Ágostonnal, miután családjukat már a hónap elején Bécsbe küldték. Innen október 6-án este menekültek tovább; aznap húzta a császárváros népe lámpavasra gr. Latour hadügyminisztert. (Több, mint kétévi távollétükről friss és új alapkutatásokra épült monográfiával rendelkezünk Gángó Gábor tollából.) Esete azért sem tipikus, mert müncheni tartózkodása idején rokoni-családi, üzleti kapcsolatok támogatták, ezért „Eötvös számára az emigráns lét nem járt együtt a teljes gyökértelenné válással, sem egzisztenciálisan, sem intellektuálisan. Az emigráns csoportokban fennmaradó »hazai pártszellemet«, az e körökben uralkodó, »az irracionálishoz menekülo« tömegpszichózist Eötvös nem ismerte meg."

50 Hozzátehetjük, hogy az így kialakult laboratóriumi környezetben politikai szakírói életművét, középpontban A XIX. század uralkodói eszméivel anyanyelvén, németül alkotta meg - míg a menekülés okozta belső, lelkiismereti konfliktusát magyar nyelven, versben írta ki magából. Ez utóbbinak volt alapja, amint azt Gángó Sárosi Gyula Arany trombitáján mutatta be: a vallás és közoktatás „bölcs sáfár"-jaként tisztelt kultuszminisztert („Jó, vallásos ember, szelíd, mint múzsája — ") 4q Kossuth a forradalom végnapjairól, jegyzetekkel kisérve Szilágyi Sándortól, Pesti850. (Magyar forradalmi adattár I.), Függelék, 71-73. 50 Gángó Gábor: Eötvös József az emigrációban, Debrecen 1999. (Csokonai Könyvtár 18.) 31-32.