Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

I. fejezet: ÍRÓK A BUKÁS UTÁN - A veszteséglista tételeiből

Persze, a megtorlások, büntetések és felelősségre vonások ilyen kategorizálása az utólagos elemzés mesterséges csoportosítása. A történeti valóságban mindezek összekapcsolódtak. Madách Imre fennmaradt rendőri megfigyelőlapját 1854 és 1857 között vezették. A pozsonyi és pesti vizsgálati fogság, a Pestre internálás után 1854. augusztus 20-án Madách visszatérhetett nógrádi birtokára, ám - a felmentés dacára - ekkor rendőri felügyelet alá helyezték, ezt 185 7-ben „feltűnés nélküli megfigyelés"-re változtatták („unauffällige Überwachung"),

33 A legbonyolultabb sors talán mégis Sárosi Gyulának jutott. Mint az eddigiekből kiderült, 1851 -ben halálra ítélték, és jelképesen kivégezték, de elfogni csak 1852. november 5-én sikerült. 1853-ban előbb újra [!] halálra, majd - kegyelemből - életfogytiglani börtönre ítélték. Königgratzből 1855-ben betegen szabadult. 1859-ben országos felolvasókörútra indult, hogy az előző évi, Költemények c. kötetét népszerűsítse. Ekkor ismét feljelentették, most az osztrák vereséggel végződött solferinói csatára írott Krinolin-vers szavalása miatt, amelyben feltette a kérdést: „Meddig fog még uralkodni / A fekete-sárga szín?" Kétévi börtönre ítélték, majd felmentették, ám kilenc hónarjra (1860. március-november) a csehországi Budweissbe (ma: Ceské Budejovice) internálták. A rövid alkotmányos időszakban, 1861 -ben Trombita címen indított lapot; ennek 36. számát, az 1861. július 4-ikit, máris elkobozták. Ezek után lehet-e csodálni, hogy a tehetséges költő alkoholistává züllött, és 1861-ben meghalt.

34 A megtorlás legnagyobb tömegeket érintő formája a volt honvédek kényszersorozása volt, amely kb. 40-50 000 főt érintett.

35 Az ő helyzetükről először Haynau kiskunfélegyházi, 1849. július 30diki rendelete szólt, amely a hadifoglyok Pestre és Pozsonyba szállításáról intézkedett, hogy - egészségügyi alkalmassági vizsgálat után - az Itáliában állomásozó ezredek kiegészítésére használják " ÚMID 232-233. 14 Élet- és pályaképét 1. Bisztray Gyulától: Sárosi Gyula kisebb költeményei, prózai munkái és levelezése, bevez. és jegyz. Bisztray Gyula, Bp. 1954. 5-101. " Vö. Hermann 1999. 92-95.