Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)
I. fejezet: ÍRÓK A BUKÁS UTÁN - A veszteséglista tételeiből
1850-ben, mint például Vas Gereben (alias Radákovits József), a Nép Barátja hajdani szerkesztője. 30 Dobsa Lajost, az 1848-as párizsi forradalom résztvevőjét, szabadcsapat-szervező kormánybiztost a Nemzeti Színház nézőterén fogták el 1850. május 22-én, saját vígjátékának, az Öcsém, házasodjál! c. darabnak a bemutatóján, miután a szerző eléggé óvatlanul felmerészkedett kosgyáni családi birtokáról a fővárosba. Az Újépületben hat hónapig volt vizsgálati fogságban, majd Pestre internálták, míg végül 1851 -ben uralkodói amnesztiarendelet hatálya alá esett. 31 Az első komolyabb szervezkedés leleplezése (1852 januárjában) újabb letartóztatási hullámot indított el. Sok esetben feljelentés alapján, így került zsandárkézre Madách Imre (Rákóczy Jánosnak, Kossuth halálraítélt titkárának rejtegetése miatt) 1852 augusztusában, de a vád csakhamar kiegészült ellene az emigrációvali kapcsolattartással. Noha 1850 tavaszán már egyszer felmentették Kossuth másik titkárát (és unokaöccsét), Vachott Sándort, most 1852 decemberében újra lefogták, miután nagyrédei házában tartóztatták le a Sorsics Albert álnéven, Gyöngyösön élő, halálraítélt Sárosi Gyulát. Vachott a vizsgálati fogságban, a hírhedt Újépület falai között megőrült; kiszabadulása után, 1861-ben bekövetkezett haláláig elmegyógyintézetben tengette életét. 32 3Ü MIN 454. (A cikket Császtvay Tünde írta.) Jl Vö. Hegedűs Géza-Péter László: Dobsa Lajos emlékezete, Makó 1974. (A Makói Múzeum Füzetei 13.) és MIN 463. (A Dobsa-cikket Süli Attila írta.) 32 Madách Imre hadbírósági pere elveszett vagy lappang. Az eddig feltárt források: Madách Imre-dokumentumok a Nógrád megyei Levéltárban, összeáll. Leblancné Kelemen Mária (Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 13.) [A továbbiakban: MID], Salgótarján 1984. 194-232.; ÚjabbMadách Imredokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből, Leblancné Kelemen Mária, szerk. Á. Varga László (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18.) [a továbbiakban: ÚMID], Salgótarján 1993. 80-140., Zólyomi József: Tanúvallomások a Madách-birtokon rejtőzködő Rákóczy Jánosról = I. Madách Szimpózium, szerk. Andor Csaba, Salgótarján - Bp. 1995. (Madách Könyvtár, Új Folyam 1.) 143-164. Vachott Sándor 1848/49. évi szerepére és elfogására legújabban 1. Lisztóczky László: „Es te is üdvöz légy, testvérváros...!" Eger és Gyöngyös irodalmi hagyományaiból. Gyöngyös 2002. 51-56.
