Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

I. fejezet: ÍRÓK A BUKÁS UTÁN - A veszteséglista tételeiből

Komáromban megjelent Komáromi Lapok (szerk. Friebeisz István), amely két Petőfi-verssort hordozott fejlécében mottóként, egy pesti levél alapján, augusztus 31 -én megerősítette a hírt, bár a temesvári csatához kapcsolva. A Komáromi Lapok egyébként el is siratta Petőfit: szeptember 14-én Bulcsú Károly Petőfi sírján című versét közölte (szintén reménykedő szerzői jegyzettel), másnap pedig egy Hencz nevű költő Petőfihez című költeményét.

20 Bár a visszavárás motívuma (Krizbay és Bulcsú hangmegütését folytatva) végighúzódott az 1850-es évtized Petőfi-kultuszán,

21 s noha több verset is tulajdonítottak neki, a veszteséglista első helyén mindenképpen ő szerepelt. Ennek következményeit itt nem taglaljuk, hiszen, közvetett módon, számos részelemzésük utal majd erre. A szabadságharc következményeinek áldozata lett Bozzai Pál (született 1829. január 10-én), a márciusi ifjúság egyik legfiatalabb tagja. Gyenge fizikai alkata miatt már az önként, lelkesedéssel vállalt honvédéletet is nehezen viselte. A fiatal költő, akinek tehetségét Petőfi is nagyra becsülte, a legutolsó napokig kitartott, Erdély és Magyarország határán esett fogságba, és kényszersorozott közkatonaként 1852 tavaszáig szolgált Csehországban és Ausztriában. A honvágy mellett az alkotás lehetőségének hiánya kínozta; „Hanem éjszaka, mikor álmatlan óráim gyakran hajnalig kinyúlnak, csinálok néha verseket, miket csak emlékezetembe jegyzek föl..." (Ebből az időszakból 15 költeményét és 12 levelét ismerjük.) A gyógyíthatatlanul tüdőbeteg, csaknem egészen megőszült Bozzait leszerelték ugyan, ám már csupán hónapjai voltak hátra: 1852. június 24-én hunyt el.

22 20 A Szabadság tudósítását I. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849, összeáll. Endrődi Sándor, Bp. 1911. 536-537. A Komáromi Lapok, a versek újraközlésével: PAt I. 337-340. 21 Vö. Kerényi Ferenc: A körözőlevéltől a szoboravatásig. A Petőfi-kultusz első korszaka, 1849-1862 - Kegyelet és irodalom, szerk. Kalla Zsuzsa, Bp. 1997. 130-143. 22 Első életrajzát hátrahagyott művei előszavában Lévay József írta meg: Bozzai Pál irodalmi hagyományai, kiadta Lévay József, Bp. 1886. (Olcsó Könyvtár 212.) 3-10. Legújabban Aczél Eszter állította össze: MIN 429-431.