Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

I. fejezet: ÍRÓK A BUKÁS UTÁN - A veszteséglista tételeiből

Közvetettebb életrajzi összefüggések rejlettek Kerényi (Christmann) Frigyes sorsában. A Tízek Társaságának eperjesi tagja 1845ben, Petőfi első felvidéki útja alkalmával még tehetős és ezért irigyelt embernek számított, akinek európai utazásra is telt. Tönkrejutása azonban már a forradalom előtt elkezdődött, a galíciai felkelés során elvesztette tőkevagyona zömét, a maradékból bérelt abaúji birtokot az 1848. évi hadiesemények dúlták fel. A márciusi forradalom egyik eperjesi vezéregyénisége Pesten nemzetőrnek állt, ám azt máig nem tudjuk, valóban részt vett-e csatákban (amint azt nekrológíró felvidéki barátja, Pákh Albert állította, aki ekkor nem volt Magyarországon) vagy rövidlátása megakadályozta ebben (mint XX. század eleji életrajzírója említette). Világos után már kivándorlását készítette elő. Kéthavi, viszontagságos tengeri út után, betegen érkezett 1851 elején Londonból New Yorkba; itthon Tompa Mihály (Levél egy kibujdosott barátom után) és Vachott Sándor (Egy ifjúnak, ki messze útra kelt) búcsúztatta verssel. Megnyugvást azonban az 1848/49-es emigránsok alapította, Iowa állambeli telepen, Új-Budán sem talált, és amikor várva várt bátyja helyett annak halálhíre érkezett meg, megháborodva 1852 februárjában önkezével vetett véget életének.

23 Harminc éves volt. Rövid betegség után, torokgyulladásban hunyt el Pap Endre (1817-1851), aki a Kultuszminisztériumban dolgozott mint közoktatási tanácsos, és népképviseleti országgyűlési képviselő is volt. A 209 felmentett egyikeként éppen irodalmi pályájának látott volna neki.

24 Az elöregedő és természetszerűen elköszönő idősebb írónem25 Pákh Albert nekrológja háromszor jelent meg: Budapesti Viszhang, 1852. szept. 19., Pesti Napló, 1852. szept. 23. és Kerényi Frigyes összes költeményei 1840-1851, Bp. 1875. (Olcsó Könyvtár 5.) A tengeri út leírása: Pesti Napló, 1851. márc. 26. Életrajzát Szoják Dezső írta meg: Kerényi Frigyes élete és költészete, Breznóbánya 1909. 24 Alm 2002. 644-646. (A szócikket Pálmány Béla írta.) Műveit centralista barátai, Csengery Antal és Kemény Zsigmond adták ki: Pap Endre hátrahagyott munkái I-II., Pest 1852. Itt olvasható Kemény által írt rövid életrajza is: III—X.