Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

III. fejezet: AZ ÁBRÁZOLÁS LEHETSÉGES IRÁNYAI - Bűnbakkeresés vagy önvizsgálat?

Bűnbakkeresés vagy önvizsgálat? A bűnbakkeresés fázisát a szabadságharc bukása után nem lehetett elkerülni. A klasszikus bűnbak, Görgei Artúr monográfiájának írója, Kosáry Domokos nyomán

3 vállalkozhatunk a szükségszerűség motívumainak legalább felvázolására. További kutatásoknak kell tisztáznia, a szabadságharc vezetői mit és mennyit tudtak Ausztria és Oroszország 1833. szeptember 19-i, münchengrätzi szerződéséről, amely aláírásakor az utódjáért félő I. Ferencnek és a lengyel felkelést közvetlenül követően mindkét félnek biztonságot nyújthatott. Most, a trónváltást 1848. december 7-i határozatában el nem ismerő magyar országgyűlés és az olmützi, ún. oktrojált, Magyarországot az örökös tartományok közé besoroló alkotmányra válaszoló Függetlenségi Nyilatkozat nemcsak Bécs és Pétervár, hanem az „újra csendes" Európa számára is illegitim, a kényes status quót megsértő, következményeiben kiszámíthatatlan tényezővé tette a magyar szabadságharcot. A münchengrätzi egyezmény most Ausztriának létérdek, a cárnak a lengyel részvétel megtorlása és a déli expanzió lehetősége volt. Kosáry említett adatot arról, hogy Bécs - még a forradalom előtt a szerződés tartalmára utalva zsarolta az ellenzéket.

4 Az is tény, hogy a szlávok összefogásától való félelem a Herder-jóslat óta jelen volt irodalmunkban, és - többek között - Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós (náluk az 1831. évi koleralázadás közvetlen tapasztalataival), Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor műveiben vörös fonálként húzódott végig „éjszak rémes árnyai"-nak említése, együtt a lengyel-magyar sorsközösség gondolatával. Mivel a téma kutatása évtizedeken át a legszigorúbb tabuk közé tartozott, alapos mentalitástörténeti vizsgálódások szükségesek annak megállapításához, hogy az 1848/49-ben is (karikatúrákban, publicisztikában) folyamatosan ábrázolt orosz-pánszláv veszély milyen mélységig hatolt M Görgey-kérdés és története, Bp. 1936, és ,4 Görgey-kérdés története ΗIL, Bp. 1994. (Az utóbbi, továbbfejlesztett kiadást használtuk.) 4 Kosáry i. m. I. 52-53.