Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)
III. fejezet: AZ ÁBRÁZOLÁS LEHETSÉGES IRÁNYAI - Bűnbakkeresés vagy önvizsgálat?
le a korabeli politikai köztudatban. E kutatások leendő eredményeitől függetlenül is reálpolitikai tény marad, hogy az egyezmény érvényessége eleve eldöntötte a fegyveres harc és a függetlenségi törekvések sorsát. Ehhez járult a tavaszi hadjárat hatása, amely nemcsak bizakodással, hanem olykor elbizakodottsággal töltötte el a kortársakat. A valós erőviszonyok érvényesülése, az igen gyors összeomlás magyarázatát ezért személyekben kezdték keresni. A kérdésnek volt egy morális vetülete is. A reformkor végére elfogadottá vált az a liberális nemzet-meghatározás, amely nem származási vagy osztályalapon, hanem erkölcsi kritériumok, jelesül a nemzet javára végzett munka alapján fogadott be vagy távolított el valakit a nemzet körébe vagy köréből. Ezt a „jó—rossz" felfogást a fiatal radikálisok szintén osztották; Petőfi Az ítélet c, 1847. áprilisi versében pedig egyenesen erre a polarizálásra építette az armageddoni csata emelkedettségével megjósolt, világméretű szabadságháború látomását. Ezt a romantikus kettősséget használta fel Kossuth Lajos 1849. szeptember 12-i viddini levelében is saját tettei magyarázatául, illetve a nemzethóhérrá lett, általa fölemelt Görgei ábrázolásában, megadva a mintát ennek az erkölcsi felfogásnak gyakorlati ítélő erővé válásához, amely az emigrációban is folytatódott. 5 Sajátos, egyedi fóruma lett a bűnbakállításnak a továbbharcoló erőd sajtója, a Komáromi Lapok. 1849. szeptember 1 -jei számában, a Görgeivel Nagyváradon találkozott és négyórás beszélgetésen részt vett tiszti küldöttség jelentése nyomán megerősítették a fegyverletétel hírét, de nyitva hagyták még a történtek megítélését. A továbbiakban azonban a hadnagyi rangban szolgált Bulcsú Károly verséi (A bujdosók, szeptember 6.; a Világosvár c. töredék, szeptember 13-án; A szabadság védangyalához, a 27-i számban), B. M. [Bozó Manó őrnagy, akinek itteni publikációit Szinnyei József lexikona - I. 1286. - nem említi] már egyértelműen a bűn5 Kossuth a forradalom végnapjairól (Viddin, September 12 iki szózata az angol és franczia politikai ágensekhez.) Jegyzetekkel kísérve Szilágyi Sándortól. (Magyar forradalmi adattár. I. kötet), Pest 1850. 7.
