Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS
ja. Manipulációk és megvesztegetések sora után néhány megye megváltoztatta országgyűlési követutasítását, ami elegendő volt az örökváltság országgyűlési megbuktatásához (1834. dec. 10.)' 1834-1835 fordulóján agresszívvé válik a Habsburg abszolutizmus. Miklós cár feltétlen támogatásáról biztosítja Bécset. Metternichék erőt kívánnak mutatni Európa előtt a keleti válság érlelődése idején. 2 Rászánták hát magukat a kényelmetlen, jogokat követelő, reformokat sürgető, a törvényhozásban egyenjogúságot követelő erdélyi és magyarországi országgyűlési ellenzék szétverésére. Elővették az 1795-ben Martinovicsék pereiben - már kipróbált fegyvert: koncepciós politikai pereket indítottak. Mint akkor is, 1834 végén is Metternich és köre - rémeket látva - széles forradalmi összeesküvést gyanított Magyarországon. Az első áldozat Wesselényi Miklós, aki egy személyben volt az erdélyi és magyarországi országgyűlések vezére. Kiemelkedő szerepe volt a reformmozgalom összekovácsolásában és hatékonyságában. Fáradhatatlanul járta a megyéket, agitált, szervezett és irányított. Remek szónok volt és megnyerő egyéniség. 1830-1835 között vitathatatlanul az ellenzék vezéralakja. Metternich már 1831-ben foglalkozott perbe fogásának gondolatával. Amikor Erdélyben Wesselényi 1834-ben engedély nélkül kinyomtatta az országgyűlés naplóit, az országgyűlés szétzavarása után, 1835 márciusában perbe fogták. Májusban pedig elindították második, egyben súlyosabb perét, a magyarországit, melyben már főbenjáró bűnnel, hűtlenséggel vádolták Szatmár megyei közgyűlési beszédéért. (Ebben az örökváltságot elbuktató bécsi kormányzatot azzal vádolta, hogy a jobbágyvédelem pózában tetszeleg, miközben 9 millió ember zsírját szívja, és alattomosan megfosztja a jobbágyságot a tulajdonszerzés lehetőségétől.) A vád alapja az a képtelen elv volt, miszerint uralkodó és kormánya azonos, tehát a kormány elleni támadás bűncselekmény. A pert végig a kormányzat irányította a vádemeléstől a bírói ítéletig. Bécs célja a kormányfelelősség elvének elutasítása, a szólásszabadság korlátok közé szorítása és az ellenzék nagy hatású vezetőinek politikai megsemmisítésén át a teljes reformellenzék megfélemlítése volt. A barsi Balogh János követet, aki az alsótáblán nyilvánosan elismételte, magáénak vallotta Wesselényi szatmári szavait, a jogsértésben következetes kormányzat felségsértési perbe fogatta... 3 Az ellenzék a megyékben és az országgyűlésen is párhuzamos és éles jogvédő harcot kezdett. A megyei közgyűlések sorra hozták a szólásszabadságot védő, a Wesselényi pere ellen tiltakozó határozataikat, melyeket az országgyűlési követek utasításként kaptak kézhez. Az országgyűlés alsótábláján 1 Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások. S. a. r. Barta István. (Kossuth Lajos Összes Munkái - a továbbiakban: KLÓM) IV Bp. 1959. 22.; Andics Erzsébet: Metternich és Magyarország. Bp. 1975. 44. 1 Andics: i. m. 97-. 1 KLÖMIV 524., 575., 640., V 173.,187.
