Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS

kívánja nyilván az uralkodó is, mert más nem hihető róla. Utalt arra is, hogy a záradék, azaz a kormánynak fontos tárgyhoz a rendeknek fontos tárgy szoros kötése nem példátlan, mint azt a főrendek állítják, hiszen 1836-ban is volt ilyen eset. Hosszú, de lebilincselő okfejtés, történeti visszatekintések után felszólította a főtáblát, hogy hagyjon fel a nemzeti jogvédelem folytonos akadályozásával.

2S Klauzál - hasonlóan hosszú beszédben - Deák mondandóját azzal egészítette ki, hogy az utolsó még létező alapjogról van szó, így alkuról szó sem lehet. Addig nem adhatunk újoncot - fejtette ki -, amíg nem lehetünk abban biztosak, hogy a katonaságot nem éppen a szólásszabadság, a megyegyűlési szabad szólás ellen vetik be.

26 Néhány nap múlva (augusztus 24.) azonban Deák híveinek már engedniük kellett, a békülékenyebb követek már nem támogathatták tovább a tárgyalások egyértelmű akadályozását. Határozattá vált, hogy a rendek a felirati javaslatból kihagyják a záradékot (a tárgyalások eredményeként kialakuló törvényjavaslatot csak a jogorvoslatok után terjesztik fel), és azt csak magukra nézve tartják kötelezőnek. Egyúttal sürgették üzeneteik tárgyalását a főtáblán, köztük természetesen a sérelmeket is, mégpedig azért - állt a rendi határozatban -, hogy az alsótábla is tárgyalhassa a propozíciók első és harmadik pontját. Deákék tehát egy lépést hátrálni kényszerültek, de az érdemi tárgyalások elkezdéséért a főrendektől is engedményt vártak. A főtábla augusztus 26-i ülésén örömét fejezte ki, hogy a rendek tudakoló feliratokban adatokat kérnek a propozíció első és harmadik pontja tárgyalásához, miközben elkezdik a második pont tárgyalását is, de az összekapcsolást nem fogadták el, mert nem kívánták a fontos ügyeket (sérelmek) - úgymond - elkapkodva tárgyalni. így viszont a felirat csak hosszú idő után mehetne fel Bécsbe (Deáknak adott helyzetben épp ez volt a célja). Mindezt békére törekvő stílusban fogalmazták meg, azt is jelezve, hogy nem kívánják a sérelmek tárgyalását és felterjesztését gátolni, ám kérték az adatkérő felirat külön felküldését a tárgyalások érdemi elkezdése érdekében. Magyarán: igen udvarias stílusban ugyan, de a rendek addigi jogvédő politikájának feladását kérték.

27 Deák mindent megtett, hogy a látszat az legyen: a rendek tárgyalni akarnak, törvényeket hozni, de a főtábla gátolja őket ebben. Az alsótábla kerületi ülésein elővették az úrbéri kérdést, az örökváltságot, majd a propozíciók második pontját. Ezeket hosszasan tárgyalták, húzva az időt és várva az említett kedvező követutasításokra, mert tudták, hogy a főrendek makacsul gátolni fogják sérelmi felirataikat, akár összekapcsolt, akár előzetes orvoslást kös Stuller: i. m. 180-192. 26 Stuller: i. m. 195-214. 27 Stuller: i. m. 177-210.; 1839dik Esztendei, i. m. 23., 38.