Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS
leendő elnökével közölje a királyi akaratot: tartsák szemmel az országgyűlési ifjúságot, ne tűrjenek el rendzavarást, s ha kell, foganatosítsanak szigorú rendszabályokat. 37 A „gutgesinnt" követek választása érdekében Bécsnek jó néhány megye statútumalkotó jogába is be kellett avatkoznia 1836 nyarán-őszén, ugyanis Zemplén és Bars kezdeményezésére több ellenzéki megye, látván a kormánynak ellenzéki követek megvásárlására s korrumpálására irányuló, részleges sikerrel járó erőfeszítéseit, határozatot hozott, mely szerint a következő országgyűlésre megválasztott követek a választás után hat évig nem viselhetnek kormányhivatalt, s ezt esküvel kell megerősíteniük. 1838 folyamán kancelláriai s azt követő helytartótanácsi leiratok minősítették érvénytelennek az érintett határozatokat, hivatkozva a király kinevezési jogkörének szükséges épségére, s arra, hogy a megyei határozatok országgyűlési jogkörbe avatkoznak. Több megyében, így éppen a kezdeményező Zemplénben is, az oppozíció küzdelme ellenére az 1838 folyamán már országszerte erősödő mérsékelt ellenzéki tábor kerekedett felül, s a határozat elbukott. Néhány megye - így Pest, Liptó és Borsod - kitartott, s így újabb kormányzati dörgedelmek következtek, részleges sikerrel. 38 Liptó például beadta a derekát, Borsod azonban nem: itt a követek letették a határozat szerinti esküt. A kormány vázolt megyei politikájának erőteljes vitele a követutasításokat kidolgozó és a követválasztásokat lebonyolító közgyűléseken elnöklő főispánokra, illetve főispáni helyettesekre (adminisztrátorokra) várt. Az ő feladatuk volt a megye aulikus-lojális erőinek koncentrálása, a kormánypárti korteskedés helyi adottságok szerinti irányítása. Mailáth Antal több megye vezetésével elégedetlen volt, s így számos új főispán kinevezésére került sor. Másutt a főispán újonnan kapott magas kormányhivatala, illetve a főispánságra alkalmas személy hiánya helyettesek kinevezését tette indokolttá. A nádori, hercegprímási, kancellári, országbírói, illetve egyéb funkciót is betöltő főispánok nyilván nem vehettek részt megyéjük rendszeres irányításában, s így az illető néhány megyében az adminisztrátorok kinevezése több évtizedes, s az ellenzék által is többé-kevésbé elfogadott gyakorlat volt. 39 Az 1830as években azonban, ahogy tért nyert Bécsben az oppozíció megyei bázisai meghódításának gondolata, egyre inkább szaporodtak az adminisztrátori kinevezések, amit az ellenzék már nem hagyhatott szó nélkül. Álláspontja az volt, hogy a főispán helyettese törvényesen csakis a választott alispán lehet, s 37 MOL Kane. ein. 1839:301. 18 MOL Kane. ein. 1839:192., 405.; KLÖMVl 758., 901., 904.; MOL Magyar Kancellária levéltára. Informationsprotokolle der Ungarisch-Siebenbürgischen Sektion (a továbbiakban: Informprot.). 1838:37.12. 39 Pest megye már 1790-ben szóvá tette, hogy mivel a nádor (egyben pesti főispán) Budán lakik, felesleges a megyében az adminisztrátor. (Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés. Bp. 1907. I. 191.)