Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

LEVÉLTÁRÜGY

gel figyelmen kívül hagyta a kollégium, az MLE és az ÖLT véleményét, állás­foglalásait. Az indoklás most az volt, hogy 1968 (a tanácsi irányítás kezdete) és 1999 között duplájára nőtt az önkormányzati levéltárak anyaga és bár a raktárfejlesztések terén történtek kedvező lépések, még mindig 6000 ifm volt alkalmatlan raktárban és további 25 000 ifm-t őriztek felújítandó, fűthetetlen helyiségekben. A tervezett hét regionális levéltár 2002 és 2008 között létesült volna 8 milliárdos költséggel. Az MLE Prőhle Gergely államtitkárhoz fordult, és jelezte az ÖLT-tel közös álláspontját: sérelmeztük állásfoglalásaink félreve­tését, a sok munkával kialakított szakmai kompromisszum negligálását. Meg­említettük, hogy a nyolcmilliárdra tervezett költség el fogja érni a 12-14 milli­árdot, és kifejeztük meggyőződésünket, hogy ennyi pénzt a létező és gyakor­lottan működő levéltári struktúra gyorsabban és ésszerűbben tudna kamatoz­tatni. Ezt követően úgy látszott, elaludt az ügy, de 2000. május közepén meg­kaptuk az új tervezetet, amely már beépíti az említett kompromisszumot. Egy kétséges pontja van: nem teljesen egyértelmű a szövegben a területi állami szervek esetén az 1990. évi határ. Reméljük, hogy csak fogalmazásbeli prob­lémáról van szó. A tervezet egyébként pozitív elemként növeli a védetté nyil­vánításban az állam lehetőségeit. A szakmai munkáról röviden próbálok képet adni. A kárpótlással, majd a csődtörvénnyel, a felszámolásokkal és hadigondozottakkal való, éveken át tartó irdatlan munkatömeg miatt háttérbe szorult a gyűjtőterületi és a rende­zési, segédletkészítési munka és tapasztalhatók itt-ott rendellenességek is: pl. nincs naprakész külső szervjegyzék, kevés az iratkezelés-ellenőrzések szá­ma, holott a nemzetközi tapasztalatok szerint e munkatípusok jelentősége nő, és velünk ellentétben jelentős számban végzik kvalifikált levéltárosok is. Az utóbbi egy-két évben már tapasztalható a gyűjtőköri munka erősítésének szándéka több levéltárban; megkezdődött a szervjegyzékek felújítása, a fondképző szintű értékelő munka újragondolása. 1996-ban a MOL és az ön­kormányzati levéltárak 11 602, 1998-ban 11 889 szervet tartottak nyilván. 1996­ban 1085, 1998-ban 959 ellenőrzést tartottak. Minden bizonnyal helyes lenne az ellenőrzések számát és intenzitását növelni, egybekötve a nyilvántartások korrigálásával és bővítésével. Fontos lenne minél több irattáros tanfolyam indítása, mert ezekkel is nagy lemaradásban vagyunk. Az iratátvételeknél is vannak jelentős gondok. Épült két új levéltár: a MOL óbudai nagy objektuma és a tatabányai városi levéltár, valamint az el­múlt években több levéltár is címzett támogatásból és fenntartói forrásból fejlesztette raktárbázisát, de még mindig számos levéltár képtelen törvényes beszállítási adósságát felszámolni. A megyei levéltárak közül mindössze hét képes a folyamatos és rendszeres állománygyarapításra, tizenhárom viszont nem. Ez törvényellenes állapot! Az állami-regionális levéltárak 2003 utáni fo­kozatos felállítása csak jóval később mutat majd pozitív hatást. Mi lesz addig?

Next

/
Thumbnails
Contents