Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

LEVÉLTÁRÜGY

Az önkormányzati levéltárak egyébként a regionális állami levéltárak gyűjtő­körén kívüli iratok átvételéhez is elégtelen kapacitással rendelkeznek. A belső segédletek terén nagy a bizonytalanság. Alapvető szükség len­ne szakmai útmutatókra, a levéltári törvény végrehajtási utasítására. Gondol­junk csupán a számítógépes iratkezelésre, az elavult nyilvántartásokra és a bevezetett újakra, a pártiratok problematikájára, fondbesorolási dilemmákra. Nagyon kevés magasabb szintű segédlet születik. Kevés az ismertető leltár és az elmélyült feltáró munkán alapuló egyéb segédlet. A fondjegyzék és a ter­vezési-statisztikai segédlet nem lehet elegendő. A Nemzetközi Levéltári Ta­nács iratleírási szabványait pl. mindenképpen alkalmazni kell, amennyiben integrálódni akarunk az EU rendszeréhez a levéltárügyben is. A MOL és az önkormányzati levéltárak ma 276 360 ifm-t őriznek; az évi átvétel mintegy 8-10 000 ifm. Ehhez képest az 1998-ban 2414 ifm-hez készült repertórium kevésnek tűnik. 1996-ban pedig csupán 409 ifm-hez készült re­pertórium. Az évente középszintre rendezett 5000 ifm is kevés a beszállítások volumenéhez viszonyítva. Örülnünk kell viszont a számítóképes segédletké­szítési-rögzítési törekvéseknek. A fondjegyzékek és a terv-stat. segédletek fel­vitele pozitívum. A számítógépek alkalmazásánál törekedni kell a lehető egy­ségességre, a koordinált fejlesztésekre. E téren az MLE számítástechnikai szek­ciója úttörő munkát végez, és remélhetőleg egyre eredményesebben. Elgondolkoztatok a létszámadatok is. 1998-ban a MOL-ban és az önkor­mányzati levéltárakban 329 felsőfokú végzettségű szakember dolgozott, s mellettük csupán 258 középkáder. Ezen túl 107 vezetőt is regisztrálhattunk. A középkáderek száma feltűnően alacsony, és ez aligha segíti a rendezési és segédletkészítési munka fokozását. Pozitívum, hogy a ma negyvenkét nyilvános magánlevéltár működése egyre szervezettebb. Javulnak a tárolási feltételek - pl. a Református Egyház Zsinati Levéltárában, a Magyar Zsidó Levéltárban, a görögkeleti, unitárius, baptista egyházak levéltáraiban. Ugyanakkor komoly gondokkal terhes a nagy értékű Prímási Levéltár helyzete és nagy gond a pappal nem rendelkező plé­bániák anyagának sorsa: mielőbb az egyházmegyei levéltárakba kellene eze­ket menteni. A technikai feltételek is több helyen javultak, a személyi állo­mány viszont számos helyen elégtelen. A magyar levéltárügy gyenge pontja az állományvédelem. Itt bizony több évtizedes a lemaradás. Az MLE 1997-ben Albrechtné Kunszeri Gabriella és munkatársai segítségével részletes adatlapos felmérést végzett. Az összege­zett kép nem adott okot nyugalomra. A levéltári épületek átlagos életkora száz év, a karbantartások hiányosak, a nyílászárók többsége hibás, a raktárak többsége telített. Állandó klíma mindössze négy helyen van. Számos raktár­ban veszélyes értékű a légnedvesség és a páratartalom. Sok a penészes és fertőzött irat. Folyamatos és tervszerű takarítás kevés levéltárban van. Az UV-

Next

/
Thumbnails
Contents