Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

LEVÉLTÁRÜGY

gyei Levéltár pl. az elmúlt 7-8 évben évente 5-10 milliós bevételre tett szert így a pályázatokon felül. Ezek nélkül a fejlesztések 20%-a sem történt volna meg. Arra persze nagyon kell ügyelni, hogy a fenntartó ne hozza hátrányos helyzetbe az intézményt csak azért, mert külön erőfeszítéssel plusz bevételeket ért el. Bérhelyzetünk nyugodtan nevezhető katasztrofálisnak. Levéltárosaink az esetleges címpótlékkal, egészségügyi és nyelvpótlékkal és az idei tudományos pótlékkal együtt, úgy-ahogy az értelmiségi megélhetési minimumon vannak, középkádereink viszont még alacsonyabb összegű címpótlékkal és az egészségügyi pótlékkal is elfogadhatatlan szinten állnak. A Békés Megyei Levéltárban pl. két főlevéltáros mintegy tizenöt éves szolgálati idővel nyelv-, egészségügyi- és tudományos pótlékkal ma bruttó 110 000 Ft-nál tart. Egy kitűnő kezelőnk tízéves szolgálati idővel munkatársként és egészségügyi pótlékkal együtt kap bruttó 60 000 Ft-ot, egy nyomdai gyakorlattal is rendelkező számítógépes kiadványszerkesztőnk munkatársként és egészségügyi pótlékkal tart 68 000 bruttónál. Ha az egészségügyi pótlékot nem kapnánk, akkor valamennyi munkatársunk ellehetetlenülne. Súlyosbította a helyzetet az 1999. évi bérbefagyasztás és a 3%-os létszámleépítés, amit Békésben szerencsére nem hajtottak végre. 2000-ben ismét 3%-os a létszámleépítési elvonás az országos költségvetésben, és így jön ki a 8,25%-os emelés, ami az infláció tervezett fölé kúszása okán teljesen elégtelen lesz. Az árvíz miatti elvonás pedig karöltve a mindenhol tapasztalható ésszerűsítési törekvésekkel, amit az önkormányzatok forráshiánya indokol - számos intézményünknél bizonyára létszámapasztással jár majd. Optimizmusra tehát nincs okunk. Ezért is küzdöttünk és küzdünk munkatársaink köztisztviselői besorolásáért, de eddig eredménytelenül, és aligha hiszem, hogy egy-két éven belül sikerrel járunk. Az 1995. évi levéltári törvény után is napirenden maradt a levéltárügy irányításának és ellenőrzésének ügye. Mi eleinte azt szerettünk volna, ha az irányításban részt kapnak a szakmai szervezetek és így előrelépünk a részleges önigazgatási jelleg felé. Tárcánk ezt nem fogadta el s végül 1996 szeptemberében kompromisszum született, amely csekély változással és jelentős késedelemmel törvénnyé lett 1998-ban. A 19/1998. MKM sz. rendelet szerint miniszteri tanácsadó-véleményező szervként Levéltári Kollégium jött létre kilenc fővel. Ebből öt főt a szakmai szervezetek jelölnek, hármat a tárca (főként a Magyar Országos Levéltár munkatársaiból); a kinevezés a miniszter joga az elnök kinevezésével együtt. (Az MLE és az ÖLT azt szerette volna, ha az elnököt a Kollégium választja meg tagjaiból.) Az elnök - és ez végül is méltányos - a MOL főigazgatója. A kollégium joga minden érdemi szakmai kérdésben a javaslattétel és a kezdeményezés. A kollégium tesz javaslatot a szakfelügyelők miniszteri megbízására. A vezető szakfelügyelőt pedig a MOL főigazgatója jelöli a kollégium egyetértésével. A kollégium tesz javaslatot - és ez igen