Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

PORTRÉK A REFORMKORBÓL

tént, amitől félt: Erdélyben a galíciai (1846-os) események ismétlődnek. Mindig is mondta - írta tovább -, hogy a fő veszély a sorkatonaság érzelmeiben és a nép urat, birtokost gyűlölő monarchikus érzelmében van.

71 Kazinczy és a felsoroltak nem mehettek Wesselényihez, de egyébként Kazinczy alighanem akkor már mindenben osztotta a beteg Wesselényi aggodalmait. Wesselényi leveleit már a népképviseleti országgyűlés képviselőjeként vette Kazinczy. Az országgyűlés egyik jegyzője lett. Elkísérte Debrecenbe is az országgyűlést, de egyre inkább a konzervatív oldalra állt, szembefordult Kossuthtal és az ún. Békepárt egyik vezére lett. A fenti, reformkori életút ismeretében nem volt ez teljesen váratlan fordulat. Az 1848-at követő időszakról már - most - nem feladatunk írni, csak annyit: Kazinczyt is bíróság elé állították 1849 végén, de már 1850 nyarán felmentették. A forráskutatás és közlés bástyái mögé vonult, s elrejtőzött a Borsod megyei Bánfalván. Sorra publikálta kutatómunkája eredményeként Cserey Mihály históriáját, Apor Péter Metamorphosis Transsylvaniáját, Illésházy nádor feljegyzéseit, Zrínyi Miklós elmélkedéseit Mátyás királyról; szorosan együttműködött Toldy Ferenccel. Ritka politikai megnyilvánulásaiban - így perbeli védőiratában az 1849-es bukás minden ódiumát Kossuthra hárította (mint például Kemény Zsigmond is), egyes leveleiben elhatárolta magát a forradalmi „szalmatűztől" is, de a német, elnyomó bürokrata seregtől is. Megvetette az abszolutizmust, az 1848-as nagy átalakulást viszont „ízetlen, éretlen plágiumnak" és oktalanságnak(!) tartotta. Egyre erőteljesebb konzervatív fordulatát továbbra is főként nemzetiségi elszakadási törekvésektől, a haza feldarabolásától való félelme motiválta; rendet és legitimitást kívánt. Ez kihatott múltértelmezésére is. Egy nagy tanulmány vázlatában, amit Batthyány Lajosról írt, szembeállította a törvénytisztelő, két tűz (Bécs és a radikálisok) közt őrlődő, áldozattá váló Batthyányt a felelőtlen izgató Kossuthtal.

72 186l-ben - az átmeneti alkotmányos időben - ismét országgyűlési képviselő lett. Mond egy-két remek, elragadó beszédet, de az „Új Békepárt" tagja volt, keményen küzdött Deákék oldalán a feliratért - Telekiek határozata ellen.

73 Pálffy János szerint kevés ember volt, akinek népszerűsége akkorát hanyatlott volna, mint Kazinczy Gáboré. „Mindent vissza lehet nyerni, csak az elvesztett hitet nem..." - írta Pálffy 1852-ben.

74 71 Wesselényi Miklós levelei Kazinczy Gáborhoz. 1848. október 4. és 16. In: Hegyaljai Kis Géza: Wesselényi Miklós levelei Kazinczy Gáborhoz. Századok, 1930/463-464. 72 Kazinczy Gábor: Szerepem a forradalomban, Hazánk, 1884/83. Kazinczy Gábor levele Toldy Ferenchez. 1853. március 29. ELTE Kt - H 89. A Batthyány-tanulmány: Uo. - H 92/V 7i Kazinczy 186l-es országgyűlési szerepléséhez: Szabad György.- Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860-61). Budapest, 1967. 446. (Az utóbbi lapokon olvashatjuk Kazinczy fejtegetéseit a nemzetiségi veszélyekről és a teendőkről.) 74 Dangó Gy. Géza: Pálffy János naplójából. AZt, 1898/96. 75 Kazinczy Gábor özv. Fay Ferencnének, n. n. ELTE Kt - H 94. A házasságról 1. még T. Erdélyi: i. m. 48.