Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

PORTRÉK A REFORMKORBÓL

Sokszínű, nagy tehetségű, vibráló szellemiségű, sokra hivatott személyiség volt, számos emberi, visszahúzó hibával, érzékeny, beteges idegekkel és testtel. 1864-ben, 46 évesen halt meg. A biztos, nyugalmat kínáló családi háttér hiányzott. 1838-ban elvesztette fő patrónusát, anyját, öt testvére pedig örökségéből - a birtok egyhatodából levonta tanulmányai, pesti, pozsonyi stb. időzésének költségeit. A gyermekés ifjúkori kényeztetés után hovatovább szegénység következett. Házassága sem volt sikeres, sokat betegeskedő feleségével (Fay Emma) szerették egymást, ám anyósától (Fay Ferencné) csak ridegséget, elutasítást kapott, s ráadásul a sors évekre egy házba szorította vele. Jellemző, hogy az 1840-es évek végén már azt követeli anyósától: háztartásának fele költségét fedezze, mert nem kíván házasságába belenyomorodni...

7S Lánygyermeke után megszületett annyira várt fia, aki azonban beteges volt. Kazinczy vonzott és taszított, tapsorkánt aratott, majd perifériára szorult; rengeteget dolgozott, ám csak zseniális részleteket, nehezen összeilleszthető, csillogó mozaikkockákat hagyott ránk.