Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

PORTRÉK A REFORMKORBÓL

zinczy csak fordít, nem önálló - s azért nem lett az Akadémia tagja, mert nem méltó arra... Kazinczynak csak a magánlevelekbe foglalt vádaskodás maradt, így Erdélyihez írt 1838. októberi levelében az Athenaeumot középszerűnek, korszerűtlennek és csekély hatásúnak minősítette, fájlalva, hogy Erdélyi oly sok munkáját pazarolta bele... Erdélyit dühíteni is kívánta, jelezve, hogy Bajzáék akadályozták meg az ő akadémikusságát is (1839-ben, 25 évesen Erdélyi az Akadémia tagja lett). 1839 elején így írt Erdélyinek, még bízva lapja engedé­lyezésében: reméli, hogy a lap a modern irodalom és a fiatalok fóruma, köz­pontja lesz... Igen, ő írni fog Bajza ellen: „A nimbusnak foszlani kell... Igen, párt kell Vörösmartyékkal szemben s a mi előnyünk: hosszabb előttünk a pálya, és fiatal az erő." Nos, pont az erő, a kitartás, a higgadtság hiányzott Kazinczyból, valamint némi szerénység és a 10-15 évvel idősebb - érdemdús - pályatársakkal szembeni méltányosság. Lapot nem kapott (részben azért, mert makacsul ragaszkodott kérvényeiben a politizáláshoz - szemben Bajzáékkal, akik 1837 elején engedélyt kaptak az Athenaeumra., mert ígéretet tettek a politikamentességre; a megjelenő lapban aztán jó taktikával módját találták a politika becsempészésének is), a tábor szilárd megszervezése így, fórum híján elmaradt. 18 A harcot - az egyenlőtlen harcot - az Athenaeum és Bajzáék nyerték, Kazinczy pedig kiszorult az irodalmi életből, feladta a to­vábbi küzdelmet s más terepen próbált teret nyerni. (Itt jegyezzük meg: érde­kes, hogy a nagy triász harmadik tagjával, Toldy Ferenccel Kazinczy 1836-tól haláláig baráti, jó viszonyban volt. Közös munkásságuk irodalomtörténeti té­ren 1850 után széleskörű lett. 19 ) Kazinczy vereségéhez az is hozzájárult, hogy legjobb barátait sem tudta megtartani. Könnyen adott sebeket. A négy évvel idősebb Erdélyi János pl., aki plebejus származású volt, nagy szeretettel kötődött Kazinczyhoz már pa­taki diákságuk idején. A befolyásos és - akkor még - viszonylag jómódú Ka­zinczy sokat segített Erdélyi indulásában. A barátságon azonban hamar repe­dések keletkeztek. 1837-ben Erdélyi bizalmas magánlevélben megbírálta Sárosi Gyula verseit - s ezt Kazinczy egy vita hevében megmutatta Sárosinak... A szemtanú Mecsey Mihály ezt írta Erdélyinek: „Hord le Kazinczyt és óvakodj tőle, Szélházytól." 20 Ezen még túltette magát Erdélyi, s azon is, hogy jó taná­,K T. Erdélyi: i. m. 60.; Kazinczy Gábor levelei Erdélyi Jánoshoz. 1838. október 16., 1839. március 18. Erdélyi János levelezése 48., 53. Kazinczy még tett egy-két gyenge kísérletet az irodalmi életbe való visszatérésre: 1843-ben novellát ígért Erdélyinek a következők kíséreté­ben: „... jobbat nem tudok, ha ez nem kell, kérem az obsitot." Sértett hangon írta: ő Pesten csak kezdő, az olvasók 90%-a nem érti. - Levele Erdélyihez. 1843. december 3. Erdélyi János levele­zése 197. ,y Vö. pl. Gál: i. m. 49. 20 Mecsey levele Kazinczyhoz. 1837. szeptember 24. Erdélyi János levelezése 16. Kazin­czy Gábor levele Erdélyi Jánoshoz 1837. szeptember 30. Uo. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents