Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
PORTRÉK A REFORMKORBÓL
csát a Népbarát-ügyben nem fogadta el Kazinczy (pl. azt, hogy már a cím is irritáló a cenzornál, kevés még az erő Kazinczy mögött): 1839 nyarán így írt: adjon az ég erőt Kazinczynak a szerkesztéshez, a vezérszerephez. De már figyelmeztette is önfejű barátját: „A csatában mind a dicsőség, mind a szégyen a vezéré!" Az év végén már türelmetlen Erdélyi: egy éve jelentette be Kazinczy az induló lapot. „Kár volt nevet adni a gyereknek, amikor még azt sem tudni: fiú lesz vagy lány?" A felkért fiatal írók elvesztik így hitüket Kazinczyban. Ezt követte a szakítás: Kazinczy, látva a lapengedély késedelmét, új engedélykérelmében az £7/e^órszerkesztésében társaként nem a már korábban felkért Erdélyit, hanem Kuthy Lajost, a tehetséges, de nem túl gerinces, konzervatív szellemű és a Kazinczyt Bécsben denunciáló Oroszhoz és Hírnökéhez közel álló prózaírót nevezte meg. Erdélyi reagálása: csúnya volt a régi jó barát helyére Kuthyt tolni úgy, hogy ezt mástól kellett mégtudnia. „Gábor, nem vagy őszinte." A Hírnök kétes dicsérete nem ellensúlyozza az „árulást". A lapengedély elvtelenség árán sem született meg - elveszett viszont a kitűnő barát. 21 Petőfivel viszont zökkenőmentes jó viszonyban volt. 1844 karácsonyán ismerkedtek meg Vachottéknál. Később Petőfi többször is megfordult Kazinczynál Pesten, a Vadászkürt Szállóban. Kazinczy beszélte rá ifjabb pályatársát a felvidéki útra. 1847. júliusban egy napot töltött Petőfi Kazinczynál Sátoraljaújhelyen. Az apostol-motívumra Kazinczy irányította Petőfi figyelmét, s így része volt a Petőfi választási kudarca utáni Az apostol megszületésében. Kazinczy említette nagybátyja sorsát: irodalmi küzdelmeit, szegénységét, magányosságát, 10 év börtönét, a társadalom érzéketlenségét... Kazinczy Gábor egyes cikkeiben is feltűnt a motívum: a köz szolgálata - apostolság. Miczkiewicz-fordításában is olvashatjuk: az apostolok isten és a szabadság nevében dolgoznak s a nép követi őket. A pogányok közt kellenek apostolok. 22 Kazinczy alkotó, szervező, irodalmi-közéleti rövid korszaka véget ért 1839- 1840 fordulóján. Az 1839-1840-es országgyűlés utáni megenyhült politikai légkör, a reformkérdések napirendre és megoldásra kerülő sorának reménye arra ösztönözte, hogy szülőföldjén, Zemplénben a politikai közéletben keressen teret tehetségének. A sátoraljaújhelyi megyeházán már korábban bemutatkozott. Említettük, hogy 1837-ben, 19 évesen felszólalt a bebörtönzött Kossuth ügyében. 1840- től zömmel a megyében volt s hamar elismerést szerzett. 1841 májusától a következő országgyűlésre a követutasítást előkészítő választmány tagja lett n Erdélyi János levelei Kazinczy Gáborhoz. 1839. június 26., 1839. szeptember 24. és december 29. Csorba Zoltán: Erdélyi János levelei Kazinczy Gáborhoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 5-6. sz. 667., 669. 11 Gál: i. m. 41.; Fenyő István: Nemzet, nép- irodalom. Budapest, 1973. 383. T. Erdélyi: i. m. 92.
