Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
PORTRÉK A REFORMKORBÓL
rovatok: fővárosi újdonságok, megyei napló, külföldi napló, értekező, hirdetések. Soha addig magyar újság ilyen sokszínű, gazdag, tartalmas, híranyagában az egész országból merítő, stílusában érdekes és mozgósító nem volt. Kossuth három és fél év alatt 365 számot szerkesztett, 214 vezércikket írt. 1842-re 4000, majd rövidesen több mint 5000 előfizetője volt, ami akkor példátlannak számított. (A Világnak 1200, a Jelenkornak 850, a Nemzeti Újságnak 450 megrendelője volt...) Kossuth első, beköszöntő vezércikkében leszögezte: az nem kérdés, hogy haladni kell, csak az, hogy merre és hogyan. Ismerje meg a nemzet önmagát, a szükségleteket, s aztán sokoldalú eszmecserével kell kimunkálni a célt és eszközt. így születhetnek jó, a közmegegyezést tükröző törvények. Se későn, se korán ne érkezzünk - folytatta -, akkor lesz támogatás és hatás. Nos, a Pesti Hírlapnál jobb ütemben, időben politikai lap aligha született. A kétkedőknek pedig odavetette Nagy Pál ismert szavait: „... sem hatalmasok komor tekintete, sem polgártársaink heve soha el nem tántorít." 2 A politikai gondolkodás fejlődésében, a tettvágy felkeltésében, a tapintatos, nem erőszakos, de meggyőző mozgósításban, a polgárosodás alapkérdéseinek Árvától Pesten át Beregig és Temesig történő tudatosításában Kossuth és lapja nélkülözhetetlen volt. írásaiban sokszor egy-egy konkrét, kézzelfogható esetből indult ki, majd világos okfejtéssel általánosított és jutott el a feudalizmus egy-egy alapkövének megkérdőjelezéséhez, elmozdítása múlhatatlan szükségességéhez. A tünetektől jutott el a diagnózisig úgy, hogy a beteget nem riasztotta el, de biztosította a gyógyulás lehetőségéről. Megmozgatta a fantáziát, érzelemgazdag és lelkesítő volt. Csak példák a témákra, melyek 1841-44 közt sokszor szerepeltek a lapban: a jobbágytelkek örökös megváltása, azaz a jobbágyfelszabadítás, a városok igazgatási reformja, az adómentes nemesség adóztatása, tehát közteherviselés, kereskedelem- és a vámkérdés, az ősiség eltörlése, iparfejlesztés, a népnevelés reformja, az igazságszolgáltatás anomáliái. A példák mindig oda hatottak: ez így nem mehet tovább. A polgári reformok táborának kiszélesítésében, a teendők egyre nagyobb körben való tudatosításában, a reformpolitika továbblendítésében történelmi szerepe vitathatatlan. Abban is, hogy az 1843/44-es országgyűlésre a megyei követek többsége a reformokat, a polgárosodást támogató közgyűlési utasítással érkezett. A Kossuth javára korántsem elfogult Szekfű Gyula szerint is Kossuth szónoki képessége, tömör, pontos fogalmazási készsége a Pesti Hírlap vezércikkeiben fejlődött páratlanná. A rábeszélés, a meggyőzés képességében csak Lamartine - az európai liberalizmus híressége - versenyezhetett vele, de Szekfű szerint a költő Lamartine sokszor fellengzős volt, míg Kossuth komoly és tárgyszerű. 1 Pesti Hírlap, 1841/1.
