Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
PORTRÉK A REFORMKORBÓL
Kossuth Lajos szerepe és jelentősége a reformkor 1840-es éveiben Kossuth, miután kiszabadult konstruált politikai perét követő fogságából, választhatott a nyugodt, visszavonult élet és az aktivitás, a közélet között. Lehetett volna a beteg Wesselényi jószágigazgatója, de a sors és saját ambíciói, képességei, a liberális ellenzéken belüli országos tekintélye, amit a mártíromság természetesen növelt, más irányt szabott életének. Az ország legjobb újságírója, a kéziratos, a cenzúrát megkerülő, Országgyűlési, majd Törvényhatósági Tudósítások szerkesztőjeként az országgyűlési, majd megyei politika információs központja, kiváló politikus-tudósítói és olvasói révén az ellenzék fő organizálója volt. Érthető, hogy ezt a szerepet és szolgálatot kívánta folytatni. Szentkirályival tervezett lapot, tárgyalt több újság átvételéről, majd váratlan ajánlatot kapott Landerertől, a bécsi kormányzat és rendőrség nyomdászkiadó bizalmasától, és így 1841. január 2-án megjelenhetett a Pesti Hírlap első száma. Metternichék azt hitték, hogy Kossuth becsvágyó és megvehető, a börtön is megtörhette, a cenzúra szigora pedig ellenőrzés alatt tarthatja. Számítottak arra is, hogy Kossuth radikalizmusa, szélesebb társadalmi rétegekre alapozó demokratizmusa megoszthatja a magyar ellenzéket és főként a befolyásos és növekvő számú ellenzéki mágnásokat leszakíthatja az oppozícióról. Voltak is híresztelések, miszerint Kossuth eladta magát, áruló lett. E méltatlan vádak hamarosan semmivé foszlottak. Bécs alaposan elszámította magát. Féja Géza találó megjegyzése szerint egy haldokló rendszernek már nem jó az emberismerete, az ítélőképessége, s így hibát hibára halmoz. 1 Ez történt. A Pesti Hírlap az ellenzék ritka hatású szócsöve és integrátora lett. Kossuth már kéziratos lapjai szerkesztésekor széles tudósítói hálózatot szervezett; most ezt a kört bővítette. Munkatársa lett Teleki László, Batthyány Lajos, Eötvös József, Ráday Gedeon, Bezerédj István, Szentkirályi Móric, Pulszky Ferenc, Kazinczy Gábor és sokan mások. Széles kapcsolati háló, országos tábor szerveződött Kossuth körül, gondolatai, tervei számára példátlan terjesztési lehetőség tárult fel. A szerkesztőség (némi túlzással) egyben pártközpont is volt. A lap szinte berobbant a magyar sajtóba, rövid idő alatt történelmi léptékű hatást ért el. A vezércikket például maga Kossuth rendszeresítette először; ezek zömét maga írta, s valamennyi az értekező próza remeke. A további 1 Féja Géza: Kossuth Lajos. Bp., 1987. 48.
