Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

PORTRÉK A REFORMKORBÓL

nusza. Mert tudd meg: „e szóban - haza, foglaltatik az emberi szeretet és óhajtás tárgyainak egész öszvessége..." - S a már idézett mondat: „Kinek szívében a haza nem él, száműzöttnek tekintheti magát mindenhol. "Többször is utal a tanulás, a folytonos önképzés jelentőségére, majd arra, hogy a felkészülés egyetlen értelme a köz szolgálata: „Mert az ember, ha értelme s érzelme körét gondosan nem szélesíti, keskeny s mindig keskenyebb határok közé szorul; szemei az egész tekintetétől elszoknak s parányi birtokában, háza falai közt elszigetelve csak önmagát nézi..." Márpedig - írja - „A nép, melynek tagjai saját házaikban elszigetelve csak önmagokról gondolkoznak, s parányi céljaikat csak egyenként űzik, még félig vad nép. " Az elvetett mag gazdag és termékeny talajra hullt, hiszen Kölcsey tanítványa lett a reformkor teljes, személyiségekben páratlanul gazdag liberális nemzedéke. A centralista Szalay László pl. ténylegesen tanítványa, joggyakornoka volt; gondolatiságának talán legtisztább követője pedig Eötvös József lett. De jó is lenne, ha ma, amikor az erkölcsi, gazdasági és társadalmi válság a megoldásra, a nemzeti kibontakozás vezetésére képes nagy egyéniségek után kiált (jószerint hiába), fiatal Eötvösök, Kossuthok és Deákok olvasgatnák értő fejjel Kölcseyt...